Közhely, de igaz, hogy a jog annyi, amennyit érvényesíteni lehet. A szervezett társadalmak jogrendeket építenek, hogy még az előtt meghatározzák valaminek a megítélését, mielőtt személyes ambíciók befolyásolnák az igazságos mérlegelést. Erre valók a törvénykönyvek, melyek tulajdonképp szerződések.

Számtalan ilyen van. Hasonló például egy adás-vételi szerződés, ami rögzíti, hogy mi az eladó, és mi a vevő joga, illetve kötelme. Ezek nyilván egymással ellenkezőleg érvényesek. Ami az egyiknek kötelem, az a másik joga, hogy úgy legyen, és fordítva. Van még ilyen számtalan, bérleti szerződések, munkavállalói szerződések, vállalkozói szerződések, és természetesen ide tartoznak azok is, ahol az egyik fél maga az állam. Na de ha elfogadjuk ezt alapelvnek, akkor talán jogot formálhatnék magamnak, hogy megtudjam, én, mint heteró fehér férfi, milyen jogokkal rendelkezem a mindenféle nem heteró fehér férfivel szemben? A képletből talán ki lehet venni a férfit, mert manapság már kiskamaszoknak sem kell orvosi könyveket kutatgatni álmélkodva a könyvtár hátsó sarkában, hogy megtudják, mi mivel illik össze. A heteró nőket ugyanúgy érinti a téma, a különbségeket pedig a természet írta, nem igazán van mit tenni ellene. A kérdés tehát marad. Ha vannak LMB%@T&Qrva jogok, ami egy bizonyos kontextusban előnyöket biztosítanak a jogosultaknak és kötelmeket rónak az ettől eltérő személyekre, akkor lennie kell heterójogoknak is, ami ugye előnyöket biztosít a nem heteró személyekkel szemben szintén egy bizonyos kontextusban. 

Feltétlenül ki kell emelni, hogy nem az emberi, vagy az állampolgári jogokról van szó. Kifejezetten arról, hogy milyen előnyök illetik meg a hetero embereket a nem heterokkat szemben, amire alapozva meg lehet fogalmazni LMB%@T&Qrva jogokat, mint irányelveket. Léteznek-e olyan lehetőségek az életben, amikre azáltal jogosult valaki, hogy hetero? Abban az esetben, ha nincsenek ilyen jogok a heterokra vonatkoztatva, tehát ebből következően kötelmek sem keletkeznek a nem heterok részére, akkor teljesen értelmetlen a mindenféle lehetetlen betűmágiával gender-grundolt hibahatár alatti kisebbség jogairól beszélni, mert ugye nincsenek olyan tilalmak, amik őket megfosztják a jogaiktól azáltal, hogy nem heterok. Azért még itt is meg kell jegyezni, hogy a nem heterokkal szembeni negatív megnyilvánulások az emberi méltóság jogkörébe tartozik. Nem önálló jogra van szükség, hanem a meglévők betartására. Olyan jogrend sincs, hogy négerjogok, vagy sántajogok, esetleg csúnyanő jogok. Ha ezekért a tulajdonságokért valakit hátrányos megkülönböztetés ér, akkor már léteznek rá megfelelő jogszabályok, csupán alkalmazni kell őket.

A témához kapcsolódva az is érdekelne, hogy van-e olyan, hogy hetero közösség? Nem az a kérdés, hogy vannak-e heterok, hanem, hogy alkotnak-e közösséget azáltal, hogy heterok. Izgalmas a kérdés, mert ugye a heterok egyik fele potenciális érdeklődést mutat a másik felével szemben, de ettől még nem közösség. Még akkor sem, ha erkölcsi igény, vagy jóérzés tekintetében megkérdőjelezhető módon olykor találkozni egész komoly társasággal is szexuális tevékenység kapcsán, mert az sem az összes heteróra vonatkozik, csupán az aktuális társaság tagjaira. Na de hát ha még a heterók népes tábora, az egymással potenciális lehetőségként kapcsolatot teremteni szándékozók tekintetében sem közösség, akkor milyen közösséget alkot mondjuk egy langyi egy leszbikussal, egy maszáj-fóka egy versenyzongorával? Ők milyen szempontok szerint alakítanak egy közösséget, hiszen deklaráltan semmi közös nincs bennük. Sem a tagok tulajdonságaiban, sem érdeklődésben. Az nem számít, ha ugyan abba a természetjáró egyesületbe tartoznak, mert az nem a szexualitásukra épülő közösség, hanem a közös természetjárásra. 

A vonatkozó kérdést tehát helyesen talán úgy lehetne feltenni, hogy számít-e egy egymással semmiben sem közösködő embercsoport közösségnek azáltal, hogy a tagjai egyesével nem részei egy bizonyos halmaznak?