A vallás nem áll ellentétben a tudományokkal.

Vendégposzt. Szerző: fehérfarkas

Már az ókorban a Mardukot főistennek tartó babilóniak nagyon magas csillagászati ismeretekkel rendelkeztek, és a mai napig a babilóniak által használt idő és csillagászati mértéket használjuk, amikor az 1 órát 60 percre, amit 60 másodpercre osztunk, vagy amikor csillagászatban a szögpereceket, vagy a geometriában a kört 360 foknak (6x60), az egyenest 180 foknak (3x60) definiáluk. De a ma használt zodiákus is a babilóniakra vezethető vissza.

 Az asszírok részéről, ami a legnagyobb hatással bírt az egész emberi civilizációra az Assurbanipal könyvtára, a világ elsző szisztematikusan szervezett és katalogizált könyvtára közel fél évezreddel az Alexandriai Nagykönyvtár előtt. Maga Nagy Sándor kifejezetten Assurbanipal könyvtárának hatására határozta el, hogy Ő is akar egy olyat magának, hogy neki és birodalmának is szüksége van egy ilyen könyvtárra.

A könyvtár leghíresebbjei: az üvegkészítés technológiájának leírása, az öntöző- és vízvetezékek technoógiai leírásai; a babiloni csillagászati táblák másolatai, Gilgames-eposz másolata.

Assurbanipal nemcsak nagy hadvezér és uralkodó volt, hanem egyben a tudományok rajongója is. Assurbanipal összegyűjtette valamint lemásoltatta a meghódított területek tudásanyagát és agyagtábláit. De nemcsak a meghódított népek tudását gyűjtötte össze, hanem matematikai problémák megoldásain is dolgozott.

Egy másik asszír uralkodónak, a Bibliában is szereplő, a könyvtáráról és a kegyetlenkedéseiről hírhedt Szannahéribnek van egy másik oldala is, amiről még ismert: az a nagyarányú építkezés, amellyel Ninivét az akkori világ legnagyobb és legmodernebb városává tette. Évszázadokkal a Római Birodalom előtt az Újasszír Birodalomban Ninivében és környékén 500km2-es területen épített ki csatornahálózatot, vízvezetékeket, aqaduktokat, Ninivében könyvtárat alapított, hatalmas királyi parkot hozott létre, és a görögök szerint a világ 7 csodája közé sorolt babilóni függőkerteket (Semiramis függőkertje) is ő építette meg - ráadásul a víz magasra felvitelhez Arkhimédész csavarját is alkalmazta 400 évvel Arkhimedesz előtt. Erről a ninivei öntözőrendszerről fennmaradt agyagtáblák és tárgyi maradványok adnak bizonyítékot. A mérnöki tudományokat maga Szennahérib is gyakarolta, és a városban számos dolgot ő maga tervezett.

De sokistenhivő ókori egyiptomiaknak is nagyon sokat köszönhet a tudomány, főleg az orvostudomány, kémia, matematika.

Az Óbirodalom idején már ismerték a 365 napos naptárat, amit 12 hónapra osztottak. Háromféle naptárat használtak: egyet vallási célokra, egyet a mezőgazdasághoz, és egyet a Nílus áradásának kezdetéhez (ez a Szíriusz csillaghoz igazított naptár). De az egyiptomiakat tartják a napóra és a vízóra feltalálóinak is. A Naprendszer bolygói közül pedig ismerték a Merkurt, Vénuszt, Jupitert, Szaturnuszt és a Marsot.

Az ókor Leonardoja nem más volt, mint Dzsószer fáraó főpapja: Imhotep (= "aki békével jön"), aki nemcsak főpap volt, hanem építész, mérnök, orvos, gyógyszerész. Imhotep elutasította a mágikus gondolkodást (vagy más néven varázslást), és helyette az orvosi kezelést tartotta helyesnek. Őt nevezik az orvostudomány atyjának. Egy papirusztöredék maradt meg tőle (ma New Yorkban van múzeumban kiállítva), amelyen 48 sérülés gyógyítása, anatómiai megfigyelések, és különböző gyógyszerek leírása szerepel. De emellett őt nevezik az első mérnöknek és építésznek is. A hatása nemcsak a tudományok területén érződik, hanem az 5000 évvel későbbi szórakoztatóiparban is, ahol számos TV sorozatban, mozifilmben és videójátékban is szerepelt. Érdekesség, hogy az amcsi filmekben és játékokban főként gonoszként szokták feltüntetni az "ókori Leonárdót", az "orvostudományok atyját", a "legelső piramis tervezőjét".

Az első terhességi teszt is az egyiptomiaktól származik, ie. 1800 körül levőt ma múzeumban lehet kiállítva látni.

Ie. 1650 körülről származik az angol címen "The Entrance into the Knowledge of All Existing Things and All Obscure Secrets" tekercs, amely a legrégibb írásos matematikai mű (Moszkvában van múzeumban kiállítva).

Az orvostudományuk is fejlett volt, ismerték már a penicillint, és agyboncolásokat is végeztek az idegrendszer megismerése céljából. A sebeket pedig összevarrták.

Az egyiptomi orvosok különböző szakterületekre specializálódtak, és ie. 450 körül Hérodotosz ezt fel is jegyezte egyiptomi látogatásakor.

A Nílus árvízének feljegyzéseiben olyan pontosak voltak, hogy még a mai 21. sz-i tudók is használják a meteorológiában az esőmintázatok kutatásában.

A legrégebbi súlymérték, amit ismerünk az az óegyiptomi beqa, amit ma a 21. sz-ban is használnak.

Az egyiptomi lakásokban és palotákban volt WC és szennyvízvezeték is, sőt WC-t még néhány királyi sírban is találtak (úgyis is mondhatnánk, hogy az ókori Egyiptom évezredekkel ezelőtt fejlettebb volt, mint a mai Egyiptom egyes vidéki része a 21. sz-ban). 

Egyiptom hatását nem lehet túlbecsülni a tudományokban a későbbi civilizációkra (beleértve a görög, római vagy akár mostani).

A görögök éhesek voltak a tudásra, és szigetvilági, vagyis tengeri népként a szomszédos civilizációktól gyorsan el tudták tanulni azok tudományait. És a szomszédságukban hajóval könnyen elérhető távolságban olyan civilizációk voltak, mint az egyiptomi, föníciai, filiszetusok (ők mondjuk nem voltak nagy birodalom vagy tudományokban jelentős nép, de szintén hajós nép voltak, és a mezopotámiai sémi civilizációk (babiloni, asszír) tudásában nagyon fontos közvetítő szerepet játszottak). Jól látható a görög történelemben, hogy a legjelentősebb filozófiai és irodalmi műveik az ie. 8-5. század között születtek. Az ie. 5. sz. után pedig a tudományos életük virágzott fel (= azután, hogy a görögök zsoldosnak, majd állandó katonának álltak be az egyiptomi hadseregbe az ie. 6. században, és görög tudósok kezdtek járni az egyiptomi papokhoz tanulni tőluk). Az igazi tudományos virágkor pedig a hellenizmus idejében volt (miután Nagy Sándor meghódította a Keletet Indiáig, és tudósokat meg fordítókat vitt magával, és a meghódított civilizációk tudományait összegyűjtötte és lefordíttatta). Ezzel a görögök nemcsak a saját tudományos életüket pezsdítették fel, hanem az emberiség számára is megadták a továbbfejlődés alapját. Nagy Sándorig ugyanis az egymástól távol élő civilizációk tudományai külön fejlődtek, és nem volt senki, aki azokat összesítse és szintetizálja - majd mindazokat felhasználva új, magasabb szintre emelje a tudományt. És ekkortól már nem elkülnült birodalmak tudományairól beszélhetünk, hanem globálisan. Alexandria nem csupán Egyiptom, és nem csupán a hellén birodalom tudományos központja lett, hanem az "egész" ókori világé (azért idézőjelben az egész, mert ezalatt hellenisztikus területeken, vagyis a görögöt és rómait, a gyarmataikat és a velük versengőket értem: vagyis a mai Angliától Pakisztánig terjedő területet).  

Az egyiptomi csillagászatról az ókori görög tudósok a következőket írták:

Platón: "Az éjszakákat azzal töltik, hogy megfigyelik a csillagokat."

Platón az egyik munkájában "az egyiptomi égbolt szépségéről és tisztaságáról" ír, és arról, hogy ez hogyan tette lehetővé az egyiptomiak számára, hogy lássák "valamennyi csillagot", amelyeket "tízezer éve vagy talán végtelen idők óta" megfigyeltek és tanulmányoztak.

Sztrabón: "(az egyiptomiak) kitűntek az éjszakai jelenségek leírásában"

Diodórosz: "Démokritosz öt évig élt az egyiptomi papok között, és sok dolgot tanult tőlük a csillagászat kapcsán."

Iamblikosz: "Püthagorasz húsz évet töltött az egyiptomi papok között és tőlük tanulta az a tudományt, amelynek alapján később géniusszá kiáltották ki". Valamint ezt is írta: "Püthagorasz nagy lelkesedéssel kereste fel valamennyi egyiptomi templomot (...) és rendkívül nagyra tartotta a papokat, akikkel élt, és nagy szorgalommal tanult meg tőlük mindent (...) főleg geometriát (...) és csillagászatot."

A nyugati tudmánytörténelem a precesszió felfedezését Hipparkosznak (ie. 127) tulajdonította, ezzel szemben Proklosz Diadochus (isz. 410-485; a Platón által alapított Athéni Akadémia vezetője a bizánci korszakban) ennek az ellenkezőjét állítja: "Tudassuk azokkal, akik hisznek abban a megfigyelésben, hogy a csillagok a zodiákus pólusai körül százévenként egy fokot mozdulnak kelet felé, ahogy Ptolemaiosz és Hipparkhosz is hitte előtte (...) hogy az egyiptomiak már tanították Platónt az állócsillagok mozgásáról. Ők felhasználták azokat a korábbi megfigyeléseket, amelyeket a kháldeusok végeztek már jóval őelőttük ugyanazzal az eredménnyel, és az istenek őket is tanították a megfigyelések előtt. És nemcsak egyszer mondták el, hanem több alkalommal is (...) az állócsillagok mozgását."

(angol nyelvre fordított források:

Proclus: Comentatories on the Timaeus of Plato, Vol I., 40B

Strabon: Geographika, Vol XVII. 1/29

Diodoros: Bibliotheca Historia, Vol I. 98.

Iamblichus: Life of Pythagoras, 12.)

De más ókori görög tudósok (Arisztotelész, Seneca, Simplicius) is írtak arról, hogy az "egyiptomiak már több ezer éve behatóan tanulmányozzák az égbolt csillagait".

A görög történész Hérodotosz is járt Egyiptomban, és egyiptomi papoktól hallotta az ország történelmét és tudományát, és feljegyezte, hogy az egyiptomi orvosok különböző szakterületekre specializálódtak.

Egyiptom történelmét először egy egyiptomi pap, Manethon írta le (ie. 4. sz.), ráadásul görög nyelven (vagyis nemcsak az egyiptomiak hatottak a görögökre, hanem fordítva is: a görögök is hatottak az egyiptomiakra - különben mi más motiválna egy egyiptomi papot, hogy országa történelmét görögül írja meg, amiből a görögök is megismerhetik azt - művét egyébként a híres római birodalombeli zsidó történész, Flavius Josephus is felhasználta a zsidók védelmében írt munkájához). 

Az ókori görög és római tudósokat és tudományaikat külön nem mutatom be, mert az az iskolai történelemkönyveinkben is szerepel. Ezért annak külön bemutatására nincsen szükség. Viszont jól lehet látni, hogyan jutunk el a görög tudósokig, és a görög tudósok mely civilizációk tudományaira építkeztek és fejlesztették azokat tovább.

Az ókori és középkori keresztény, zsidó és muszlim tudósokat, és a tudomány fejlődésére gyakorolt hatásukat külön posztban fogom bemutatni (mert terjedelme miatt külön posztot érdemel).

A zsidók és keresztények prófétáit ismerjók a Tórából és a Bibliából.

A muszlimok azt tartják, hogy Mohamed előtt több mint 120 ezer próféta volt a Földön (ebből a Koránban 25 van megnevezve). Így a muszlimok egy része Zoroasztert és Ekhnatont is a (Koránban név szerint meg nem nevezett) próféták közé sorolja. Más részük meg elutasítja ezt. 
Valójában nemcsak a 3 ábrahámi világvallás létezik a monoteista vallások között. De ez a 3 lett világvallás, és mindhárom ábrahámi.
Ráadásul több monoteista vallás is ezek valamelyikéből fejlődött ki: pl. rastafari (az etiópiai keresztény vallásból jött létre), Bahai (iszlámból jött létre a 19 sz-ban más vallások keresztezésével), szábeusok.
A zoroasztro vallás nem ábrahámi vallás, de nem is lett világvallás, és kb 2,6 millió híve van világszerte (perzsáktól indult ki, a mai napig vannak Iránban zoroasztrók, de a legtöbben Indiában élnek).
A szikh vallás a 15. sz-ban létrejött monoteista vallás, amely az iszlámot és a hinduizmust ötvözte egymással.
Ezeken kívül jelentősebb monoteista vallás az atenizmus. Ez Ekhnaton fáraó vallását jelenti, de ez csupán az ő életében létezett, mert a halála után Egyiptom visszatért a politeizmusra.

Az asszír uralkodó Assurbanipal könvytára (fantáziarajz): 

Assurbanipal a feleségével a kertjükben Elam feletti győzelmüket ünneplik:

Az eredeti Assurbanipal könyvtár agyagtáblái a British Museumban:

folytatása következik...

Az első rész itt érhető el:

  http://magan-galaxis.blog.hu/2015/11/06/megerteni_a_kozel-keletet#more8052724

 A következő részek :

  http://magan-galaxis.blog.hu/9999/12/31/megerteni_a_kozel-keletet_3_resz

  http://magan-galaxis.blog.hu/2015/12/07/megerteni_a_kozel-keletet_4_resz