A vallások nem csupán mítoszok, hanem maga a történelem
Vendégposzt. Szerző: fehérfarkas
A Közel-kelet a nyugati civilizáció bölcsője. Pontosabban az Indiától nyugatabbra levőé: az indo-európai, sémi és török/türk népeké. A kínai, délkelet-ázsiai, vagy a fekete-afrikai, vagy az amerikai kontinens őslakosainak civilizáció más fejlődési pályát írtak le, és nem a Közel-keletről indult ki a fejlődésük. Habár a Közel-kelet az átlag nyugati számára, mint háborús konfliktuszónaként jelenik meg, de a valóságban az ottani emberek etnikumtól és vallástól függetlenül nemcsak toleránsak egymással, hanem nagyon barátságosak, és baj esetén összefognak megvédeni egymást. A nagy ellentéteket mindig is a politika és a hatalomért bármit és bárkit feláldozó politikusok gerjesztették, és gerjesztik most is.
Magyarországon csak nagyon kevesen ismerik a Közel-Kelet történelmét, kultúráját. Nemcsak a sok ezer éveset nem ismerik, de még az elmúlt 100 évet sem. Sőt, még az elmúlt 30 évet sem. Ezért nem értik a magyarok az ottani eseményeket. De nemcsak az átlagemberek, hanem sajnos az újságírók, meg a külpolitikai elemzők is alultájékozottak (tisztelet annak a nagyon kevés kivételnek - de a mainstream médiában nem ők szoktak szerepelni, hanem azok, akiket csak "elemző celebek"-nek nevezek) - sőt, még az iskolai törikönyvek is. A perzsák csak mint a görögök gonosz ellenségei élnek a fejükben (ezt a hamis sztereotípiát a hálivúdi filmipar is segíti). A világ egyik legrégibb folyamatosan létező civilizációjáról, a sumerokkal egy időben létrejött 6000 éves civilizációról mondják ezt! (ebben az elámi, szúszai, és méd civilizációk is benne vannak, mert folyamatosság és egymásra épülés van köztük)
Modern toronyházak sok sávos sugárúttal a háttérben a 4,5 évezredes piramisokkal:
A Tóra/Ószövetség, Újszövetség, Korán történetei ott azokon a területeken játszódtak. Az nekik nemcsak vallási mese, hanem valós történelem is.
Ezért látja a közel-keleti ateista is a muszlimokhoz, keresztényekhez és az őslakos zsidókhoz (=akik nem Európából aliyáztak oda, hanem évszázadok óta ott laknak) hasonlóan - csak ő nem szó szerint veszi, hanem történelmi események vallási, mitológiai elemekkel történt kiszínezésének.
Mi is a Biblia atesita, történészi szemmel? Néhány sémi törzs történelme a normád vándorló életmódtól a letelepedett városias életmódig, majd királyság alapításáig, majd a királyságuk bukásának és szétszóratásukig, és idegen birodalmakban alattvalóként való életig. És nemcsak eme néhány sémi törzsről szól (amelyeket közösen zsidóknak vagy hébereknek nevezünk), hanem megemlíti azokat a népeket is, akikkel kapcsolatba léptek: sumerok, akkádok, egyiptomiak, babilóniak, asszírok, hettiták, kénaániták, filiszteusok, arámiak, főniciaiak, perzsák, görögök, rómaiak, stb...
A terület, ahol az események történtek a mai Arab-félsziget, Egyiptom, Irak, Szíria, Libanon, Törökország, Perzsia, Jordánia, Izrael, Ciszjordánia és Görögország (igen, Görögország is, mert Thesszalóniki az Újszövetségben Pál apostol révén szerepel).
Törökországnak nem jutottam el sajnos a bibliai területeire (a nyugati részeit jártam be), de Egyiptomban és Jordániában jártam olyan területeken, amelyeken Mózes is megfordult. Amikor az ember felmegy a Nébó-hegyre, és onnan körbenéz, akkor szó szerint azt látja ami a Bibliában le van írva: az "Ígéret földjét". Tiszta időben lehet látni a Holt-tengert és a Jordán folyót, vagy 3x-os zoomos kamerával pedig látni lehet Jeruzsálem külvárosainak piros cserepes háztetőit is. Oda felmenve és onnan szétnézve az ember megérti, hogy a közel-keleti népeknek a Biblia/Tórah/Korán nem csupán vallásos szent könyvek, hanem a történelemkönyveik is (meg földrajzkönyveik is, hiszen a fontosabb földrajzi helyek mind szerepelnek bennük).
Ábrahám Ur városában született (egykori sumer város, ma régészeti lelőhely), és onnan vándorolt Harranba (ma Törökországban Urfától nem messze, ma régészeti lelőhely), majd Hebronba (ma is létező város Ciszjordániában). Majd innen vándorolt tovább Egyiptomba (ma is létező ország), majd az Arab-félszigetre (ma több ország osztozkodik a félszigeten).
A keresztelés, és Jézus megkeresztelésének helye a Jordán folyó ma is létező folyó (még létező, mert a modern iparosítás és földkizsákmányolás miatt ma már csupán apró patakocska, és ha így megy tovább 100 év múlva már csak kiszáradt folyómeder lesz).
A Bibliában is szereplő damaszkuszi "úgynevezett egyenes utca" (via recta) ma is létező utca Damaszkuszban: a történelem összezsúfolása egy helyen az ókori római korszak pár romjától a bizánci korszak néhány épületén át a középkori muszlimon át a török uralom épületeig, majd a 20. sz-ig bezárólag minden megtalálható abban az óvároson keresztülvezető több km hosszú utcában. De a Jézushoz kapcsolódó városok is a mai napig létező városok: Názáret, Betlehem, Jeruzsálem. Jézus is valóban létezett - csupán a megítélése változik attól függően, hogy ki milyen vallású vagy ateista: Isten fia, próféta, messiás, prédikátor, korabeli forradalmár.
Ábrahám utazása térképen:
A Bibliában is szereplő Via Recta Damaszkuszban, a történelmi óvárosban (a 2011-es háború előtti kép):
Heródes király is valóban létező király volt (régészeti leletek és dokumentumok alapján a korabeli Jeruzsálemnek az építészeti modelljét elkészítették). Ahogyan Dávid és Salamon is valóban létező személyek voltak (a vallásosak szemében próféták is, míg az ateista történészek szemében csupán uralkodók).
Xerxes is valóban létező uralkodó volt (érdemes megfigyelni, hogy a Bibliában és a görög művekben mennyire ellentétesen jelenik meg a személye: a Bibliában a zsidók számára pozitív, míg a görögök negatívnak tartják).
Babilon egy valós város volt (ma régészeti lelőhely Irakban), és a babilóni fogság is megtörtént (pontosan lehet tudni mikor és miért történt - itt is érdemes összehasonlítani a különböző forrásokat: a Bibliában a babilóniak negatívként szerepelnek, míg a babilóni forrásokban pedig a zsidók szerepelnek negatívan, amiért fellázadtak a Babilóni Birodalom ellen).
A bábel tornya valós épület volt, a legmagasabb zikkurat (91 m magas), és Marduk isten templomának építették (amit a görögök Zeusz-Belusznak neveztek), és a Szeleukida Birodalom időszakában rombolták le, aztán a várost is teljesen kiürítették és a lakosságát deportálták. Az Európában elterjedt Bábel torony ábrázolás hamis, mert nem az eredeti zigguratot mutatja, hanem a szamarrai nagymecset különálló külsőlépcsős spirálminaretjén alapul, és a középkorban terjedt el ez az ábrázolás a Bagdadba menő európai utazók révén (Szamarra útba esett Bagdadhoz), és a hiányos történelmi és földrajzi ismerettel rendelkező európaiak összekeverték a kettőt egymással.
Ninive szintén valós város volt, az Újasszír Birodalom fővárosa, Szennahérib és Asszurbanipál könyvtárairól is ismert (egyébként a babilóni függőkert valójában Ninivében volt) - Ninive mai neve Moszul, amit az ISIS elfoglalt, és ahol a 12. sz-ban az Abbaszida kalifátus idejében épített és Jónás prófétáról (Bibliában és a Koránban is szerepel, és Ninivéhez kapcsolódik) elnevezett mecsetet lerombolta.
Most csak az európaiak által legismertebb bibliai helyeket említettem meg. De ebből a néhány példból is látszik, hogy a közel-keletieknek a Biblia/Tóra/Korán nem csupán vallásos mű, hanem a saját történelmük ókori időszakát bemutató könyvek (a vallásosak szerint szó szerintiek, az ateisták és történészek szerint vallásos elemekkel kiszínezettek, de ha a vallásos mázt lefejtjük róluk, akkor a valós történelmet kapjuk meg). Ez az amit mi nyugatiak nem értünk meg, mert mi csak kitalált meséknek vagy mitológiának tartjuk. Még a keresztény európaiak sem veszik komolyan az ottani helyszíneket és eseményeket, hanem inkább csak szimbólikus történetekként tartják számon.
A Biblia nagyon fontos történelmi forrás. Még az ateista történészek számára is. A vallási/mítológiai elemeket nem szó szerint véve, az ember a monoteista zsidó népek történelmét kapja meg az ő saját szemszögökből nézve. Ez hasonló az Odüsszeiához és Iliászhoz, amit sokáig csak Homérosz kitalált mitológiai meséjének, eposzának tartották. Aztán kiderült, hogy Trója valójában létezett, és a romjait feltárták. És a többi helyről is kiderült, hogy valós földrajzi helyszínekről van szó.
Persze bizonyos dolgok (küklopszok meg egyéb mitologikus lények) a valóságban nem léteztek, hanem csak kitalációk voltak, de ettől még a helyszínek és csaták valóban létezőek voltak. És Homérosz nem magától találta ki, hanem a szájhagyomány útján terjedő történeket összegyűjtötte, és egy irodalmi mű formájában leírta.
A Biblia is ehhez hasonló, annak történeteit is utólag írták le olyanok, akik nem is abban a korban éltek. Éppen ezért több mint egyszerű történelmi mű, mert azt mutatja meg, hogy az adott korokban a történeteket lejegyzők hogyan látták az eseményeket, hogyan interpretálták az eseményeket, hogyan gondolkodtak az eseményekről, és eseményekben szereplő népekről, emberekről.
nagy kép: http://www.templestudy.com/wp-content/uploads/2009/10/Ancient-Israelite-Temples-Timeline4.jpg
nagy kép: http://www.threetwoone.org/diagrams/hebrew-bible-books-timeline.gif
Bábel tornya:
fent: a "Bábel torony sztélé" egy darabja (ma British Museumban őrzik),
lent: Babilon látványterve az ie. 600 körül
A szamarrai nagymecset 52m magas minaretje:
Abu Dulaf mecset minaretje - Szamarrától 15km-re:
Bábel tornya a középkori és modern kori európaik és nyugatiak razjain és festményein:
folytatása következik...
A következő részek itt érhetőek el:
http://magan-galaxis.blog.hu/2015/11/12/megerteni_a_kozel-keletet_2_resz
http://magan-galaxis.blog.hu/9999/12/31/megerteni_a_kozel-keletet_3_resz
http://magan-galaxis.blog.hu/2015/12/07/megerteni_a_kozel-keletet_4_resz
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Szabad gondolat2015 2015.11.11. 12:43:10
Lenne egy kérdésem.
Nem csatlakozik a poszthoz , de engem évek óta izgat , mert nem találtam rá adatokat. ( Na jó , nem töltöttem az életemet a keresésükkel).
Szóval... A Mohamedet követő négy kalifa rövid időn belül hatalmas területeket hódított meg. Abban az időben csak Bizánc állt ellen. Ismerjük a Bizáncot ostromló arab hajóhad és a görög tűz történetét. De nem ismerem a hódító hadsereg had rendjét.
A rómaiakat unásig.
A szemem előtt hadakoznak Cézár hadai Galliában.
Zárt egységes sorok , egységes mozdulatok a gládiusszal.
Hadmérnökök , tábor építés stb.
A kiképzésről szót sem ejtek.
De mi van az arabokkal?
Hogyan harcoltak?
Persze olvastam a politikai okokat.
Perzsia és Bizánc kimerültek a hosszú tusa alatt.
De szerintem ez nem elég.
Kellett , hogy létezzen az arab hadművészet.
Csak diplomácia , meg a kedvező körülmények nem hozhatnak folyamatos győzelmeket.
Tudsz valamit erről?
F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2015.11.11. 13:14:19
A történelemoktatás valóban rendkívül féloldalas, politikavezérelt. A rómaival gyakorlatilag egyidőben létezett Pártus birodalomról mélyen hallgatnak. Egyiptomot felületesen oktatják, de elhallgatják spitiluális államszervezési gyakorlatukat. Angkorról, Sumerról, ősi kínai birobalomról szinte semmi, punokról is csupán a rómaiak általi legyőzetés említtetik.
Kérdéseidet "fehérfarkasnak" tedd fel, a posztot is ő írta, én csak felületet kölcsönöztem hozzá. Jelzem neki, hogy nézzen be "hozzám".
Szabad gondolat2015 2015.11.11. 13:41:26
Kösz.
fehérfarkas 2015.11.12. 00:38:20
Nem vagyok katonai szakértő, és nem foglalkoztam ennyire részletesen azzal, hogy a seregek hogyan álltak fel.
Valóban a szerencsénél és a kedvező körülményeknél sokkal több kellett a muszlimoknak a 2 legerősebb birodalom (perzsa és bizánci) legyőzéséhez.
A korabeli arab muszlim seregek sem létszámban, sem fegyverzetben fel sem vehették a versenyt a Bizánci Birodalom meg a Perzsa Birodalom seregeivel, és olyan följegyzésekről sem tudunk, ami olyan méretű csatákról és pusztításokról szólna, mint a keresztes hadjáratok, az európai gyarmatosításokkor az őslakosságal szemben elkövetettek, vagy a mongol és tatár hódításokkor történtek.
Akkor mégis hogyan terjedhetett el az iszlám az Ibériai-félszigettől a mai Pakisztánig kevesebb mint 100 év alatt.
(vajon a görögöknél hány évszázad tellett el, mire "kitermelték" a makedón Nagy Sándort a seregével? vagy a rómaiknál mennyi idő telt el, mire a városállamból az egész mediterrán térséget meghódító birodalom lett? vagy a perzsáknak hány évszázad kellett a nagy-perzsa birodalom létrehozásához?;
Ezekhez képest kevesebb mint 100 év (630-711) igencsak rekord időnek tűnik - mindezt úgy, hogy a legnagyobb muszlim sereg 40 ezres volt, szemben a bizánciak 250 ezres seregével a yarmouki csatában 636-ban.
A yarmouki csatához hozzátartozik 3 fontos dolog:
Khalid zseniális stratégiai érzéke, hogy a bizánciakat a saját csapdájukba csalta és a nehézpáncélos bizánciaknak a Yarmouk folyó végül nem a hátulról való védelmet, hanem a vesztüket okozta.
Khalid a saját seregével a perzsák elleni háborúból a sivatagon keresztül időben odaért a szíriai arab sereghez erősítésnek, amire a bizánciak egyáltalán nem számítottak.
A muszlim nők a csatatértől megfelelő távolságra maradtak sátortáborokban, hogy a sebesült muszlim harcosokat el tudják látni, és a pszichológiai hadviselést alkalmazták, hogy az ellátott sebesülteket küldték vissza a csatatérre harcolni. Az a muszlim férfi aki nem akart volna visszamenni, az a nők előtti megalázó szégyent kockáztatta meg. Ezzel szemben a bizánciak tábora a folyó túloldalán volt, és Khlaid stratégiája az volt, hogy gyors lovassággal, akiket hátulról a nyilasok fedeztek a nehézpáncélos bizánciakat a folyóba és a mocsár terültére szorítani. A bizánciak a stratégiájukat a korábbi perzsa háborúkhoz igazították, ahol nehézpáncélos reguláris csapatokkal kellett küzdeniük. És ez végzetes hiba volt. Khalid a természetet: a folyót és mocsárterületét használta fel a győzelemhez.)
Ennek megértéséhez tudni kell, hogy az arabokat inkább az elnyomó Kelet-Római/Bizánci Birodalom alóli felszabadítónak tartották (maguknak a kopt keresztényeknek is több összetűzése volt a katolikus bizánciakkal), amire az arabok még rá is játszottak azzal, hogy Mohammed próféta egyik felesége egyiptomi kopt rabszolga volt: Maira al-Qutbiyya, és így az arabok/muszlimok és egyiptomiak kapcsolatát propagálták, sőt az alexandriai pátriarcha Mikakus egyenesen Ábrahám próféta és Hágár (aki szintén egyiptomi volt) kapcsolatának megismétlődését látta Mohamed és Mária házasságában.
Amr seregét 4000 főre teszik, és a legjelentősebb csatában, a heliopolisi csatában volt 12 ezer fős a serege (Szíriából érkezett utonpótlás révén), ami eltörpült a bizánci seregekhez képest. Ami miatt Amr olyan gyorsan meg tudta hódítani Egyiptomot a bizánci seregek létszáma ellenére, annak az volt az oka, hogy az egyiptomi lakosság, és még a kopt keresztény vezetők is inkább a muszlim arabokat támogatták és segítették a bizánciákkal szemben.
És az arabok a koptok számára biztosították a szabad vallásgyakorlást, és az egészen az Omajjád dinasztia végéig Egyiptom a saját korábbi közigazgatási rendszerét alkalmazhatta (az arabok egyáltalán nem kényszerítették rá Egyiptomra a saját igazgatási rendszerüket).
Egyébként pedig csupán apró megjegyzés és érdekesség, hogy az Egyiptomot meghódító Amr ibn al-Asz és yarmouki csatát megnyerő Khalid ibn al-Walid (aki az Iszlám kardja becenevet kapta) nem sokkal korábban még a Mohamedet üldöző és ellene harcoló mekkaiak közé tartoztak, csak aztán az üldüzőkből csatlakoztak az üldözött Mohamedhez (még Mekka meghódítása előtt; Mekka elfoglalása pedig békésen, vérontás nélkül történt).
Továbbá az is érdekesség és elgondolkodtató, hogy 622-ben 70 muszlim hagyta el Mekkát 13 évnyi üldöztetés után, hogy Jathribba (ma: Medina) meneküljenek, azután még 8 éven keresztül háborúztak ellenük a mekkaiak, ennek ellenére folyamatosan csatlakoztak Mohamedhez az arabok, míg végül Mekka elfoglalása előtti zarándoklaton már 100 ezer muszlim vett részt (figyelem!!!: 622-ben csupán 70 muszlim volt), és Mekka 630-as elfoglalásakor már 10 ezer főből álló muszlim sereg vonult a város falaihoz, és Mekkát békésen vérontás nélkül foglalták el (Mekka mellett volt egy kisebb csata, amikor a pogány arabok egy kisebb sereggel ráronttak a muszlimokra, de ezt a sereget simán ártalmatlanná tették; de ezért a rájuk rontásért egyáltalán nem álltak bosszút).
fehérfarkas 2015.11.12. 00:44:23
Hogy nem csupán katonailag magyarázható az arabok/muszlimok rendkívüli gyors terjeszkedése (hanem a társadalom maguk oldalára állításával, hogy az elnyomó arisztokráciával és uralkodó osztállyal szemben a muszlimok a szegények, a parasztok, a mezei nép védelmezőjeként, az ő oldalukon harcolóknak tüntették fel magukat), arról nemcsak külföldi történészek, hanem a témával foglalkozó magyarok is írtak.
Nézzük, hogy mit ír a protestán lelkész Németh Pál, aki az iszlám világ kutatója (és a könyve érdekessége, hogy egy 8. századbeli keresztény-iszlám vallási hitvitának (a bagdadi kalifa és a katholikosz közötti párbeszéd) a szó szerinti jegyzőkönyvét is tartalmazza; valamint ő fordította le magyarra an-Nawawíj 40 hagyomány c. munkáját (sajnos nem lehet belőle ctrl c/crtrl v-zni, itt a link hozzá: www.federatio.org/mi_bibl/Negyven_hagyomany.pdf)):
"Azok a mozgalmak, amelyek keleten újra meg újra fellángoltak s megpróbáltak a hellénizálódási folyamatnak gátat vetni, sorra elbuktak, s mint eretnekségek üldöztetésre voltak kárhoztatva. Mindaz a vallási elégedetlenség, mindaz a keserűség és ellenérzés, ami a keleti emberben a nyugativá vált kereszténységgel szemben felhalmozódott, a fiatal iszlámhoz való lelkes csatlakozásban mutatkozott meg. A Közel-Kelet keresztényei szinte „az iszlám karjaiba vetették magukat”; az iszlám terjedését a „felszabadulás érzése” kísérte. A hódítókat mint „felszabadítókat” üdvözölték, mert az iszlámot jobban megértették, mint a kereszténységet, hisz az iszlám keleti volt; lelkiségüknek, gondolkodásuknak, az ősi sémi monoteista prófétizmusnak jobban megfelelt, mint a hellénizmus gondolati formáiba gondosan beillesztett, filozófiai formulákba kényszerített keresztény tanítás.
KELET FORRADALMA
Hegel „Kelet forradalmának” nevezi az iszlámot, s úgy ábrázolja, mint ami „kiegészítése annak, amit Nyugaton találunk”. Aztán így folytatja:
„A keleti kereszténység a különösség undorító képét nyújtja dogmatikus spekulációkban. Ekkor keletkezik a Keleten egy vallás, amely
erőteljes és tiszta, s egyszerű szellemről tanúskodik, amely a judaizmushoz hasonlóan megszabadul minden különösségtől..."
Németh Pál: AZ ISZLÁM
Forrás: Iskolakultúra-könyvek 10., Pécs, 2001.
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár
www.terebess.hu/keletkultinfo/nemethp.html
Vagy nézzük mit ír a koránt és az iszlám történelmet tanulmányzó katolikus Adorján Imre a tanulányában:
"...A történelem során az iszlám mindig és mindenütt toleráns volt mind a zsidó, mind a keresztény hívőkkel, „a könyv népeivel” szemben. A hagyomány (hadisz) is ezt írta elő: „Omár kalifa halála előtt szívére kötötte utódjának, hogy vegye védelme alá azokat, akiknek Allah és a Próféta törvénye szerint védelem biztosítandó – ezek a könyv népei -, hogy tartsa meg a velük kötött szövetséget, és hogy akár fegyverrel is oltalmazza azok ellen, kik őket bántanák; kötelességet pedig ne rójon rájuk többet, mint amennyit elbírnak.”21 Ezért az iszlám országokban sohasem volt zsidó, vagy keresztényüldözés. Az Ibér félszigeten, Egyiptomban, Iránban, Szíriában, Kis-Ázsiában háborítatlanul máig megmaradtak a kora-keresztény és zsidó gyülekezetek, közösségek. Sajnos a kereszténység nem tanúsított hasonló türelmet sem a zsidók, sem a muzulmánok iránt, ezért a keresztények által „felszabadított” területekről tömegesen kellett menekülniük iszlám országokba. Ezért költözött, többek között, az Ibér félsziget zsidó és muzulmán lakossága is az Oszmán Birodalomba."
Adorján Imre: Credo (VÁR irodalmi, közéleti folyóirat 2006/1 56-81.)
terebess.hu/keletkultinfo/CREDO.doc
Szabad gondolat2015 2015.11.12. 08:41:20
Pedig tudtam néhány dologról , amit itt leírtál.
Ezzel a forradalmi megközelítéssel , tényleg ki lehet váltani a "tiszta hadművészeten" nyugvó győzelem teóriákat.
Köszönöm.
F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2015.11.12. 15:20:19
fehérfarkas 2015.11.12. 19:40:41
köszi, ugyanaz, csak én elszúrtam a másik linket, hogy valamiért a zárójelet is hozzáveszi, de a keresőből azt csak ki kell törölni .pdf utáni részt, és az is olvasható :)
fehérfarkas 2015.11.18. 21:51:45
A párizsi tragédia miatt teli volt a net az ISIS-szel és az iszlámmal. Sajnos a nyugati média összemossa az ISIS-t az iszlámmal. Pedig összemosás helyett összehasonlítás kellene: miben különbözött Mohamed próféta és a korai kalifátusok terjeszkedése az ISIS-től.
A korai muszlim terjeszkedést a Bizánci Birodalom és Szaszanida Perzsa Birodalom alattvalói felszabadításként élték meg, és ezért csatlakoztak a muszlimokhoz a saját uraik, a saját uralkodóik, a saját arisztokráciájuk ellen.
Először a rabszolgák és a szegények tértek át tömegesen az új vallásra, amely nem ismert származásbeli, faji, etnikai, bőrzsinbeli különbséget, majd a város arisztokratái is.
Nemcsoda, hogy gyorsan talált új hívekre, hiszen a korábbi törzsi arábiai beduin szokások helyett a nőknek jogokat adott, bevezette a testvériség és a nagyobb közösséghez (az umma) tartozás intézményét, az egyenlőséget, hogy minden ember egyenlő, hogy a szegények semmivel sem érnek kevesebbet, mint a gazdagok. Bevezette a szolidaritás intézményét (zakát), hogy mindenkinek adakoznia kell, amiből a szegényeket támogatta, az áttért rabszolgákat felszabadította, stb...
Meg még szoktak egyéb dolgokat is mondani, aminek hatása volt arra, hogy rövid idő alatt tömegek tértek meg az iszlámra, de a mai ateista és materiális nyugati társadalom azokat a spirituális dolgokat sajnos úgysem értené meg (nem úgy mint pl. Indiában, ahol az emberek többsége még ma is fontosabbnak tartja a spiritualitást a materiális dolgoknál), ezért csak a nem spirituális dolgok közül soroltam fel néhányat, hogy miért volt vonzó tömegesen a nőknek, szegényenek, rabszolgáknak, elnyomottaknak, stb...
Magyaroszágon a 150 éves török hódoltság alatt sem lett az iszlám erőszakkal terjesztve, sőt pont a török hódoltsági területen virágzott a reformáció (Debrecen is ekkor vált a "Kálvinista Rómává").
Vagy az őskeresztény és keleti-keresztény irányzatok is a Közel-keleten találhatóak meg a mai napig, míg a római katolikus Közép- és Nyugat-Európában egyik sem tudott elterjedni (voltak próbálkozások, de azok rövid időn belül fel lettek számolva).
Vagy a világ legnépesebb iszlám országában (Indonézia) az iszlám a kereskedőkön keresztül jutott el és terjedt el.
De fekete Afrikában számos olyan ország van, amely soha nem volt muszlim birodalom része, mégis elterjedt az iszlám - és szintén a kereskedőknek a révén, illetve azon "ideológia" miatt, hogy az iszlám szerint minden ember fajtól, bőrszintől, származástól, anyagi helyzettől függetlenül egyforma (és Isten szemében csak a benne való hitben van különbség az emberek között, hogy ki mennyire hisz az egyetlen istenben).
Vagy ott van India, amelynek alakossága a Nagy Mogul Birodalom idején nem muszlim többségű volt, vagyis a muszlimok kisebbségben voltak és nem kényszerítették rá a birodalom lakosságára az iszlám hitet.
Ezzel szemben az ISIS és az al-Nusra Front mindent és mindenkit pusztítanak, ami és aki az útjukba áll. Nem véletlen, hogy nemcsak keresztények és jazidik (akik 1400 éve folyamatosan ott élnek a muszlimokkal együtt), hanem muszlimok milliói is elmenekültek az általuk elfoglalt területekről.
fehérfarkas 2015.11.18. 22:05:53
A pénteki párizsi tragédiához még annyit, hogy az ISIS amit sajnos a nyugati média Iszlám Államnak nevez, valójában semmi köze az iszlámhoz és azt megszegi, azt bemocskolja.
A Koránban nagyon jól szabályozva van a hadviselés, és mint a modern hadviselésnél, a Koránban is különbség van önvédelmem, menekülés, támadás, túlerővel szembeni, túlerőben levő, nyerésre álló, vesztésre álló, stb között - de nézzük mit ír egy Koránt nálunk jobban ismerő muszlim értelmiségi erről a kérdésről:
(ezt az ISIS előtt sok évvel írta a korábbi terrorszervezetekről, de az ISIS-re is ugyanúgy igaz, mert ugyanúgy terrorista szervezet, mint amelyekről a cikk szól)
"Gülen Ferhullah: Az igazi Iszlámban nem létezik terrorizmus
Napjainkban állíthatjuk, hogy az iszlám egyáltalán nem ismert. A muszlimoknak ki kellene jelenteniük, „az igazi iszlámban nem létezik terrorizmus.” Az iszlám szerint egy embert megölni a hitetlenséggel ér fel. Senki nem olthatja ki egy másik ember életét. Egy ártatlan embert még háború idején sem érhet bántódás.
Senki nem jogosult arra, hogy fetvát adjon ki (hivatalos nyilatkozat az iszlám forrásai alapján) ebben a kérdésben. Senki nem válhat öngyilkos merénylõvé. Senki nem ronthat a tömegek közé testére kötözött robbanóanyagokkal. Teljesen mindegy, milyen vallású a tömeg, ez az iszlám törvények alapján egyszerûen nem megengedett. Még háború idején is - amikor pedig kimondottan nehéz az egyensúlyt megtalálni - szigorúan tilos az ilyesmi.
Az iszlám megparancsolja: „Ne érj gyerekekhez, vagy azokhoz, akik templomokban imádkoznak.” Ez nem csak egyszer, hanem újra és újra elhangzott a történelem során. Ezt mondta tanítónk, Mohamed Próféta, és így nyilatkoztak Abu Bakr[1], Umar[2], õket követõen pedig Salahaddin Ayyubi[3], Alparslan[4] és Kılıçarslan is. A késõbbiekben II. Mehmet szultán, a hódító is csatlakozott ehhez az állásponthoz.
Így Konstantinápoly, ahol azelõtt káosz és fejetlenség uralkodott, Isztambullá vált. Ebben a városban a görögök nem ártottak az örményeknek, sem az örmények a görögöknek. A muszlimok sem bántottak senkit. Röviddel Konstantinápoly meghódítása után a város népe kifüggesztette a palota falára a hódító egy hatalmas portréját a pátriárkáé helyére. Abban az idõben ez meglepõ cselekedetnek számított.
Ezt követõen a történelem tanúsága szerint a szultán hivatta a pátriárkát, és neki adta a város kulcsát. Mind a mai napig tisztelettel emlékeznek rá a görög-keleti egyházban. Napjainkban sajnos azonban az iszlámot, mint sok minden mást, teljesen félreértik az emberek. Az iszlám mindig is tisztelte a különbözõ nézeteket, és ezt soha nem szabad szem elõl téveszteni, különben magát a vallást sem ismerhetjük meg kielégítõen.
Sajnálom, de azt kell hogy mondjam, az iszlám országokban él néhány vallási vezetõ és éretlen muszlim, akiknek egyetlen fegyverük a vallási fundamentalizmus; az iszlámot sajátosan értelmezve tömegeket képesek hadba állítani önnön céljaik elérésére. Valójában az iszlám egy igaz hit, amit a maga valóságában kellene megélni. Az iszlámban csakúgy, ahogy a célokat jogosan kell kitûzni, ugyanígy e célokhoz törvényes eszközökkel kell közelíteni. E nézõpontból tehát senki nem juthat a mennybe egy másik ember meggyilkolása által. Egy muszlim nem mondhatja, hogy: „megölök valakit, aztán megyek a Paradicsomba”; Isten jóindulata gyilkossággal nem vásárolható meg. Az egyik legfontosabb cél egy muszlim számára Isten kegyének elnyerése, a másik, pedig a Mindenható Isten nevének terjesztése az univerzumban.
Az iszlám törvények egyértelmûek. Személyek nem viselhetnek háborút. Egy csoport vagy szervezet nem kezdhet háborúba, csak egy állam kezdeményezhet hadviselést. Nem állhat senki háborúban egy államfõ vagy egy hadsereg elõzetes hadüzenete nélkül. Ha mégis, az terrorcselekedetnek számít. Ebben az esetben a háború nem jelent mást, mint - bocsássanak meg a megfogalmazásért -, néhány gazember verbuválása olyasvalaki ellen, aki maga is bûnözõkkel veszi körbe magát. Ha az emberek egyénileg is hadat üzenhetnének, a káosz teljesen eluralkodna. Apróbb nézeteltérések miatt csatározások alakulhatnának ki még máskülönben egészségesen gondolkodó emberek között is. Bárki mondhatná: „én most hadat üzenek ennek és ennek”. Egy, a keresztényekkel toleránsan viselkedõ ember ellen például egy elvakult valaki, akinek ez nem tetszik, kijelenthetné:„Ez az ember a kereszténységet támogatja, és gyengíti az iszlámot. Ezért hadat kell üzenni neki, és el kell pusztítani.” Ennek nyomán kitörne a háború. Szerencsére a hadüzenet korántsem ilyen egyszerû. Ha az állam nem üzen hadat, senki nem kezdhet hadviselésbe. Ha bárki ezt teszi, legyenek azok bár felvilágosult gondolkodók, nem folytatnak valóságos háborút, ez ugyanis teljesen ellenkezik az iszlám szellemével. A háború és béke törvényei az iszlámban világosan le vannak fektetve...."
hu.fgulen.com/content/view/48/45/
fehérfarkas 2015.11.20. 18:48:26
Sokan új népvándorlásról beszélnek a szír, iraki, líbiai és afgán menekültek miatt. Valóban megnőtt az Európába érkezők létszáma 2014 nyara óta (az ISIS területfoglalásai óta).
Viszont, ha nem lennének azok a sok nyugati által lefikázott arab olajállamok, akkor most több mint 20 millió dél- és délkelet-ázsiaval több bevándorló lenne Európában.
Itt egy interaktív térkép, amely a Világbank 2013-as migrációs adatait dolgozta fel a ki és bevándorlást illetően országokra lebontva (egész számokra kerekítek).
www.iom.int/world-migration
Indiából (világ legnagyobb hindu országa, és kisebbségben ugyan, de a világ 3. legnagyobb muszlim népességével) a legtöbben Pakisztánba (1,4 millióan), Szaúd Arábia (2 millióan), Egyesült Arab Emírségekbe (2,3 millióan), Kuvaitba (730 ezren), Ománba (650 ezren), Katarba (550 ezren), Szingapúrba (140 ezren) vándoroltak be, a nyugati országok közül be USÁ-ba (2 millióan), Kanadába (560 ezren), Ausztráliába (közel 370 ezren), Angliába (760 ezren), Olaszországba (120 ezren).
Bangladesből (3. legnépesebb muszlim ország) a legtöbben Indiába (3,2 millióan), Szaúd Arábia (1,5 millióan), Egyesült Arab Emírségekbe (1 millióan), Kuvaitba (közel 280 ezren), Ománba (közel 150 ezren), Katarba (közel 140 ezren), Malajziába (120 ezren) vándoroltak be, a nyugati országok közül be USÁ-ba (200 ezren), Angliába (240 ezren).
Pakisztánból (2. legnépesebb muszlim ország) a legtöbben Indiába (1,1 millióan), Szaúd Arábia (1,5 millióan), Egyesült Arab Emírségekbe (1,3 millióan), Kuvaitba (közel 250 ezren), Ománba (közel 120 ezren), Katarba (90 ezren), Szingapúrba (közel 120 ezren) vándoroltak be, a nyugati országok közül be USÁ-ba (340 ezren), Kanadába (közel 160 ezren), Angliába (közel 480 ezren).
Fülöp-szigetekről (Ázsia legnagyobb keresztény országa) a legtöbben Szaúd Arábia (670 ezren), Egyesült Arab Emírségekbe (700 ezren), Kuvaitba (150 ezren), Katarba (közel 190 ezren), Malajziába (410 ezren) vándoroltak be, a nyugati országok közül pedig az USÁ-ba (2 millióan), Kanadába (450 ezren), Ausztráliába (190 ezren), Angliába (közel 130 ezren), Olaszországba (130 ezren).
Indonéziából (a legnépesebb muszlim ország) Szaúd Arábia (1,5 millióan), Egyesült Arab Emírségekbe (320 ezren), Kuvaitba (80 ezren), Malajziába (1 millióan), Bangladesbe (közel 160 ezren), Szingapúrba (150 ezren), Hong Kongba (130 ezren), a nyugati országok közül pedig USÁ-ba (110 ezren), Hollandiába (140 ezren).
Nepálból Indiába (550 ezren), Szaúd Arábia (500 ezren), Egyesült Arab Emírségekbe (200 ezren), Katarba (340 ezren), a nyugati országok közül be USÁ-ba (közel 90 ezren), Angliába (45 ezren).
Burmából/Myanmarból Thaiföldre (1,9 millióan), Szaúd Arábiába (600 ezren), Bangladesbe (közel 200 ezren), Pakisztánba (90 ezren), Malajziába (80 ezren), a nyugati országok közül be USÁ-ba (közel 120 ezren).
Sri Lankáról Szaúd Arábiába (550 ezren), Egyesült Arab Emírségekbe (150 ezren), Katarba (100 ezren), a nyugati országok közül pedig USÁ-ba (50 ezren), Angliába (140 ezren).
Afganisztánból Iránba (2,3 millióan), Pakisztánba (2,3 millióan), Szaúd Arábiába (500 ezren), a nyugati országok közül pedig Németországa (130 ezren).
Iránból Egyesült Arab Emírségekbe (410 ezren), a nyugati országok közül pedig USÁ-ba (közel 400 ezren), Kanadába (110 ezren), Németországban (160 ezren), Angliában (75 ezren), Svédországban (70 ezren).
A fentiekből egyértelműen látszik, hogy dél- és délkelet-ázsia migránsainak a legnagyobb célországai az arab olajmonarchiák (nemcsak az olajmonarchiákat tüntettem fel, hanem a többi jelentősebb célországot is, és így az arányok is jól látszanak). Több mint 20 millióan oda mennek megélni, dolgozni, bevándorolni, (a jogi státuszt ez a statisztika nem nézi, csak azt, ahányan regisztráltan ott élnek).
Ezen kívül nézzünk még néhány jelentősebb országot, ahonnan Európa helyett az öbölmonarchiákba vándorolnak be:
Egyiptomból (legnépesebb arab ország) Szaúd Arábiába (1,3 millióan), Kuvaitba (490 ezren), Egyesült Arab Emírségekbe (310 ezren), Katarba (140 ezren), Jordániába (közel 280 ezren), Libanonba (100 ezren), a nyugati országok közül pedig USÁ-ba (170 ezren), Olaszországba (100 ezren).
Szíriából (2013-as adatok!!!) Szaúd Arábiába (1 millióan), Kuvaitba (140 ezren), Libanonba (760 ezren), Jordániába (720 ezren), Törökországba (közel 600 ezren), Irakba (150 ezren), Egyiptomba (130 ezren), a nyugati országok közül pedig USÁ-ba (közel 80 ezren), Németországba (közel 60 ezren).
Jemenből Szaúd Arábiába (800 ezren), Egyesült Arab Emírségekbe (200 ezren), Kuvaitba (50 ezren), Katarba (40 ezren), a nyugati országok közül pedig USÁ-ba (50 ezren).
Libanonból Szaúd Arábiában (160 ezren), a nyugati országok közül pedig USÁ-ba (közel 130 ezren), Kanadába (90 ezren), Németországba (90 ezren).
Szudánból Szaúd Arábiába (500 ezren), Egyesült Arab Emírségekbe (közel 160 ezren), Dél-Szudánba (400 ezren), Chadba (140 ezren), a nyugati országok közül pedig egyikben sincsen 30 ezret meghaladó létszámuk.
fehérfarkas 2015.11.20. 20:44:00
Máshogy nézve, a fogadóországok szerint csoportosítva (most is egész számokra csoportosítók - adatok: Világbank 2013-as adatai: www.iom.int/world-migration - vagyis a 2014 nyara utáni ISIS miatti szír és iraki menekültáradatot nem tartalmazza):
Szaúd Arábiába a legtöbben Indiából (2 millióan), Pakisztánból (1,5 millióan), Bangladesből (1,5 millióan), Indonéziából (1,5 millióan), Egyiptomból (1,3 millióan), Szíriából (1 millióan), Jemenből (800 ezren), Fülöp-szigetekről (670 ezren), Burmából/Myanmarból (600 ezren), Sri Lankáról (550 ezren), Gázából és Ciszjordániából (500 ezren), Afganisztánból (500 ezren), Nepálból (500 ezren), Szudánból (500 ezren), Jordániából (300 ezren), Etiópiából (150 ezren), Libanonból (130 ezren), a többi országokból ennél sokkal kevesebben.
Egyesült Arab Emirátusokba Indiából (2,3 millióan), Pakisztánból (1,4 millióan), Bangladesből (1 millióan), Iránból (410 ezren), Indonéziából (320 ezren), Egyiptomból (310 ezren), Jemenből (200 ezren), Fülöp-szigetekről (700 ezren), Nepálból (200 ezren), Sri Lankáról (150 ezren), Jordániából (140 ezren), Szudánból (60 ezren), Szíriából (60 ezren), Törökországból (50 ezren), a többi országokból ennél sokkal kevesebben.
Kuvaitba Indiából (730 ezren), Egyiptomból (490 ezren), Pakisztánból (250 ezren), Bangladesből (280 ezren), Fülöp-szigetekről (150 ezren), Szíriából (140 ezren), Indonéziából (80 ezren), Jemenből (50 ezren), Nepálból (55 ezren), Iránból (40 ezren), Gázából és Ciszjordániából (14 ezren), a többi országokból ennél sokkal kevesebben.
Katarba Indiából (560 ezren), Nepálból (390 ezren), Fülöp-szigetekről (190 ezren), Bangladesből (140 ezren), Egyiptomból (140 ezren), Pakisztánból (90 ezren), Indonéziából (40 ezren), Jemenből (40 ezren), Jordániából (35 ezren), Iránból (30 ezer), a többi országokból ennél sokkal kevesebben.
Ománba Indiából (640 ezren), Bangladesből (150 ezren), Pakisztánból (120 ezren).
Nem olajállamok, de sokan vándoroltak be oda is:
Jordániába Gázából és Ciszjordániából (2,1 millióan), Szíriából (730 ezren), Irakból (400 ezren), Egyiptomból (280 ezren), a többi országokból ennél sokkal kevesebben.
Iránba Afganisztánból (2,3 millióan), Irakból (80 ezren), Pakisztánból 30 ezren.
Pakisztánba Afganisztánból (2,3 millióan), Indiából (1,4 millióan), Bangladesből (190 ezren), Burmából/Myanmarból (90 ezren), a többi országokból ennél sokkal kevesebben.
Indiába Bangladesből (3,2 millióan), Pakisztánból (1,1 millióan), Nepálból (550 ezren), Sri Lankáról (160 ezren), a többi országokból ennél sokkal kevesebben.
Szingapúrba Malajziából (1,4 millióan), Kínából (380 ezren), Indonéziából (150 ezren), Indiából (140 ezren), Bangladesből (80 ezren), a többi országokból ennél sokkal kevesebben.
Malajziába Indonéziából (közel 1,1 millióan), Fülöp-szigetekről (410 ezren), Bangladesből (120 ezren), Thaiföldről (90 ezren), Burmából/Myanmarból (80 ezren), Indiából (60 ezren), Kínából (közel 60 ezren), Vietnamból (30 ezren), a többi országokból ennél sokkal kevesebben.
Thaiföldre Burmából/Myanmarból (1,9 millióan), Laoszból (930 ezren), Kambodzsából (750 ezren), Kínából (150 ezren), Indiából (közel 50 ezren)
A fentiekből jól látszik, hogy a nyugatiak által leszólt arab olajmonarchiák + még néhány másik muszlim ország (kiegészülve még néhány másik nem muszlim országgal is) milyen sok migránst fogadnak be. Enélkül az a több mint 40 millió dél- és délkelet-ázsiai migráns ide Európába és Észak-Amerikába menne.
Nyugat-Európába leginkább Kelet- és Dél-Európából, valamint emellett a volt gyarmati területekről vándorolnak be (Angliába főleg a dél- és délkelet-ázsiai régióból, Franciaországból főleg Észak-Afrikából, Németországnak nem voltak jelentős gyarmatai, ezért oda főleg Törökországból, volt Szovjetunió területéről). És, ha már a törökök szóba kerültek: a törökök a dél- és délkelet-ázsiai muszlimokkal meg Egyiptommal ellentétben leginkább Németországba vándorolnak be, és az arab olajmonarchiákba szinte elenyészően kis számban. A maghrebi arabok pedig főleg Franciaországba, Olaszországba és Spanyolországba (a volt gyarmatosítóikba) + a Benelux államokba, de az arab olajállamokba a törökökhöz hasonlóan ők is elenyészően kis számban vándorolnak be.
Az a nagy modernkori népvándorlásnak nevezett jelenség nem igazán állja meg a helyét. Vagy legalábbis nem abban a formában, ahogyan a populista európai politikusok riogatnak vele. A legnagyobb népvándorlás nem ide történik, még akkor sem, ha az ISIS miatt a szír, iraki és líbiai menekültek most drasztikusan megnövelték az Európába bevándorlók számát.
F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2015.11.21. 11:27:35
F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2015.11.21. 11:56:56
fehérfarkas 2015.11.21. 19:30:06
Elolvastam :)
Olvasás közben jutott eszembe, hogy mi egy vasárnapi keresztény, meg egy átlagos muszlim között a különbség: a vasárnapi keresztény azt kérdezi, hogy mit tehet érte Isten és, ha rossz dolgok történnek vele, akkor vagy úgy fogja fel, hogy Isten rosszul bánik vele, vagy kikeresztelkedik a vallásából és ateista lesz, mondván, ha lenne Isten, akkor nem engedné ezt a sok rosszat megtörténni vele.
Egy átlagos muszlim (a vasárnapi keresztény muszlim megfelelője), ezzel szemben úgy gondolkodik, hogy mit tehet ő meg Istenért, hogy Isten a cselekedeteit jónak találja és halála után a Paradicsomba juthasson. Ha meg rossz dolgok történnek vele, akkor tudja, hogy Isten akarata, ami vagy valami korábbi rossz tettének a büntetése, vagy pedig Isten így akarja, hogy a Paradicsomba kerüljön, hiszen a muszlimok szerint akit evilágon nehézséggel sújt az Isten, azt a másvilágon jutalmazni fogja érte. Vagy pedig egyéb ok miatt éri rossz dolgok, aminek okát csak Isten tudja, és ilyenkor a muszlim azt mondja: Allahu a'lim (= Isten tudja), és a rossz dolgok elmúlnak majd insa'Allah (= amikor Isten is úgy akarja).
Vagyis a vasárnapi keresztény saját magához igazítja a dolgokat, és Istennel kapcsolatban elvárásai vannak, míg a muszlim Istenhez igazítja a dolgokat, és saját magával szemben vannak elvárásai Istennek megfelelni.
A vallástudósok (muszlimok által használt kifejezés), teológusok (keresztények által használt kifejezés) szintjén ugyanazt a szemléletet nézik, hogy Istenhez igazodnak, és saját magukkal szemben vannak elvárásaik felé, csak sokkal jobban ismerik az elvárásokat mint a mezei vallásos emberek, mert életük jelentős részét Isten tanításainak a tanulmányozásával töltik.
Persze ettől még önmagában nem lesz egy jó vallástudós meg teológus igaz hívő. Ahhoz ugyanis az ész mellett a szív is kell.
A jó hívő egyszerre rendelkezik az ésszel és a szívvel.
(a vallástudósok között is ugyanúgy vannak olyanok, mint a bölcsészet vagy a természet tudományok tudósai között, akiknek a ragyogó esze mellé kegyetlen, könyörtelen szív társul --- ezt azért írtam le, mert általánosságban nézve egy vallástudós vagy teológus jobb hívő lehet mint egy átlag vallásos, mert több a tudása azzal kapcsolatban Isten mit vár el, de ez csak általánosságban igaz, mert egyedi esetekben már többször láttunk/hallottunk olyat, hogy egy vallástudós vagy teológus rossz útra tért, mert a szívében kegyetlenné, önzővé, kapzsivá, egoistává vált.
Pl. a nagy tudású, az egykoron a vallási párbeszédet hirdető, a 9/11 után a muszlimokat az áldozatok számára való véradásra felszólító, a szélsőségeseket elítélő vallási vezetőből az előző katari uralkodó legfőbb vallási tanácsadójává válva (a saját fia mondatta le pár éve az előző uralkodót, és Qaradawit is leváltotta/megfosztotta posztjától) a pénz és a hatalom megrontása által az egyiptomi származású Yusuf al-Qaradawi a szélsőségesek fő támogatójává vált, és a muszlimok mint a "a Gyűlölet Imámja" néven emlegetik, és számos muszlim országból kitiltották és ha beteszi oda a lábát, akkor egyből lecsukják - köztük a saját szülőhazájába, Egyiptomba sem teheti be a lábát, mert onnan is ki van tiltva. 2004-ben 23 ország muszlim értelmisége írt egy levelet az ENSZ-nek, amelyben Qaradawit a "halál sejkjének" nevezték.
Qaradawi esete nem általános, hanem egyedi. Csupán arra példa, hogy hiába van valakinek jóvágású esze és tudása, ha a szíve beteg, romlott, akkor a tudása is értéktelenné válik, és az egykoron jó hírnevű vallástudósból a 2000-es évek közepére a "halál sejkje" és a "gyűlölet imámja" lett azután, hogy bekerült a politikába, és a pénz meg a hatalom elcsábította és megrontotta).
F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2015.11.21. 19:53:12
Gondolom így az írásom olvasása után nem árulok el titkot azzal, hogy bár nem érzem magam ateistának, vitatom, hogy az Isten hiteles megtestesítése bármelyik egyházhoz is köthető lenne. Persze én itt a "keresztény" világban csupán a templomokból kisétáló, papoknak hajbókoló, más napokon embertársaival szemben uzsorázó, utolsó kocsist megszégyenító stílusban kommunikáló "híveket" látom. Már megfogalmaztam azt hiszem a második ajánlott cikkben, hogy aki nem éli a hitét, csak az előírásait tartja meg, az nem hívő. Én elkerülöm a miséket, a cikkben kifejtett okokból, mégsincs szükségem semmilyen napi útmutatásra a normális viselkedés mibenléte tekintetében. A hitnek erkölcsi útmutatásnak kellene lennie azok számára, akiknek nincs maguktól elegendő lelki erejük az erkölcsös életre. Sajnos azonban sajnos ez is olyan, mint általában a törvények. Annyit ér, amennyire betartják, és hát nem igen tartják be. Ebből viszont az következik, hogy talán régen sem az útmutatásokat tartották tiszteletben, hanem csupán rettegtek az akkor elfogadott istenképtől. Nem igazán felvillanyozó észrevételek, de ez van.
fehérfarkas 2015.11.21. 22:15:38
Köszi, és átnéztem :)
A Magyarország idővonalában eggyel több enter lett ütve:
"protestáns-református vallásháború >>>
Rákóczi szabadságharc >>>"
(nem kell sort kihagyni, hanem folytatólagosan mehet)
Az istenhit az valóban egy lelki, spirituális dolog.
Visszatérve az iszlámhoz, az azt tanítja (tudom sok keresztény és zsidó is ugyanezt vallja), hogy Isten szabad akaratot adott az embereknek, és az emberek szabadon döntik el, hogy jó vagy a rossz utat választják. Éppen ezért hülyeség a kényszer, kényszerítés (a valláskényszerítés is pont ezért értelmetlen és hülyeség, és az iszlám tiltja is: "Nincs kényszer a vallásban" (Korán 2:256))
A szabad akarat jelentőségét nem értik meg sokan, hogy Isten nekünk embereknek megadta a szabad akaratot és a prófétákon keresztül eljuttatta hozzánk a Paradicsomba vezető utat, de az már a mi egyéni döntésünk, hogy annak megfelelő életet élünk-e vagy sem, mert ezt mi a saját szabad akaratunkból döntjük el. Éppen ezért érünk többet az angyaloknál, mert mi a saját szabad akaratunkból választjuk Istent és az Ő hozzá vezető utat, míg az angyaloknak nincsen szabad akarata és ők azért teszik azt, mert az van nekik parancsolva. Aki meg más utat választ, az szintén a saját szabad akaratából teszi.
(persze más elbírálás alá esik az aki nem ismeri a helyes utat mert soha nem is hallott róla, és az aki ismeri, de saját maga utasította el vagy tartotta hülyeségnek;
de ezt úgysem mi döntjük el, hanem Isten, aki bele lát a szívünkbe és ismeri a legféltettebb titkainkat is)
A képmutatás pedig az egyik legnagyobb bűn. Pl. aki csak azért megy el imádkozni a közösségbe, hogy a többiek lássák, és vallásos, istenhívő embernek tartsák, aki megtartja az imákat - de valójában a szívében az egészet nem gondolja komolyan, és ott szegi meg a vallási tanításokat, ahol csak tudja.
A vallás valóban csak útmutatás. Amit, ha betartunk, akkor kiemelkedünk az állati létből, mert kontrollálni fogjuk az ösztöneinket, a vágyainkat és az egónkat. És így tudunk teljes szabad akaratot szerezni, hogy nem a vágyaink, egónk, ösztöneink irányítanak minket, hanem mi irányítjuk (lehet nevezni észnek, felettes énnek, szívnek, központi tudatnak) saját magunkat, és mi irányítjuk a (szabad) saját akaratunk szerint a vágyainkat, egónkat, ösztöneinket.
Az egyházakat nem szólóm le, de nem szabad összekeverni a vallással. A vallás, a hit az belső spirituális dolog, amiben az észnek és a szívnek egyszerre kell jelen lennie.
Az egyház pedig egy emberek által létrehozott társadalmi intézmény(rendszer), amely társadalmi, politikai (nem minden egyház, de a nagy tömegbázisú egyházak igen) és kulturális dolgokat lát el. A keresztény egyházaknak is meg volt a nagyon fontos társadalmi, politikai és kulturális szerepük (sőt tudományos is, hiszen voltak korszakok, amikor tudományokat az egyház vitte tovább, és a tudósok a magasan képzett papok közül kerültek ki: a legmagasabb egyházi rangra a papi tudósok közül Gerber d'Aurillac nevű pap vitte, mert ő egészen a pápa rangig eljutott: ő volt a mi István királyunknak a koronát átadó II. Szilveszter pápa), amelyekkel az emberi civilizációt bizonyos korszakokban előrébb vitték. De ezek társadalmi, civilizációs szerepek, amiket nem szabad összekeverni magával a vallással és hittel.
F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2015.11.22. 07:37:40
A vallásokkal kapcsolatosan: Szerintem nézőponti különbséget elég nehéz lenne felfedezni a nézeteink között, bár én más úton jutottam el a véleményemhez, ami talán a retorikában meg is mutatkozik. Engem leginkább a Mo-i "hívők" álszent viselkedése irritált, amiért elég sok időt fordítottam az okok felfedezésére, míg eljutottam oda, hogy vagy nincs igény a lelki élet megélésére, vagy olyan mértékben el van nyomva az ezirányú törekvés, hogy már elhanyagolható. Az emberek az Istent valamiféle munkahelyi vezetőnek értelmezik, akinél megfelelő s*ggnyalás által el lehet érni eredményeket. Ez így vadul hangzik, de máshogyan nem tudom értelmezni, hogy nem ismerik az alapvető útmutatásokat, és leginkább a kapcsoltukban álló pap jó megítélésére apellálnak, mintha az bármit is jelentene.
Az egész történetben persze nem feltétlenül az egyszerű embert okolom, mert összzetett a dolog. Ha nagymama pénzt ad az unokának, ha elmegy a templomba, azzal ugyan olyan kárt tesz a lelki élet szempontjából, mint maga az egyház, amelyik kofa módjára árlistázza a szolgáltatásait.
Csak a példa kedvéért: Milyen alapon nem keresztel meg egy pap egy gyereket, csak mert a szülők nincsenek összeházasodva? A saját értelmezése szerint akkor a gyerek jusson pokolra? Vagy ha nincs hívő család, akkor miért is nem akar az amúgy hívő lélek számára rendes temetést rendezni? Finanszírozási okokból?Valóban hit alapján működik az egyház? A temetőben megváltott sírhelynek nincs nagy ára, de egyáltalán nem értelmezhető hívő alapon egyetlen forint sem. Ha húsz év múlva nem lesz aki fizessen, akkor el lehet dózerolni egy amúgy példás életet élt ember sírját? Ezt jelentené a "nyugodjék békében"?
Nem is szaporítanám a szót, a lényeg, hogy nem kellett sok meditáció, az egyház mint szervezet leírásához, de motivált más irányzatok és tanok hasonló vizsgálatára. Hát így jutottam ugyan arra a megállapításra, amit leírtál. Ami legnagyobb tanulság, hogy mint egy jó matekpéldánál, a különböző meoldási egyenletek ugyan arra az eredményre vezettek, tehát helyesnek tekinthető a megoldás.
fehérfarkas 2015.11.22. 16:48:36
Valamiért úgy alakult, hogy a nyugati emberek sokkal inkább materialisták, sokkal kevésbé spirituálisak, mint a keletiek. Ennek okát nem vizsgáltam. De biztos nem genetika, hanem társadalmi okokra vezethető vissza. Pl. a 12. sz-ban még a nyugatiak is nagyon vallásosak voltak és sokkal spirituálisabbak.
De nem lehet ezt az egész nyugatra ráfogni, mert pl. az USÁ-ban sokkal vallásosabbak az emberek, mint Európában (sőt egyes déli tagállamok kisvárosaiban meg már a wahhabita Szaúd Arábiának a protestáns amerikai megfelelője tapasztalható). Latin-Amerikában pedig még vallásosabbak.
De valamiért a nyugati keresztények jelentősé része, akik tényleg vallásosak is kevésbé spirituálisak mint a keletiek. Nem tudom mi ennek az oka. De ez nem azt jelenti, hogy nincs igényük a nyugatiaknak a spiritualitásra. Éppen ezen hiátus miatt terjednek olyan gyorsan a keleti dolgok. Sajnos nemcsak a valódi vallások, hanem 99%-ban az átverések, csalások, babonák. Főleg az ezotériának nevezett szemfényvesztés. A sarlatánok a spiritualitásra nyitott nyugatiak tájékozatlanságát, tudatlanságát használják ki.
De hagyjuk most a nyugatiakat. Visszatérve a Közel-keltre és az iszlámra.
A vallás, még a nagyon pragmatikus és a mindennapok életvitelét is szabályozó iszlám vallás is spirituális. Valódi spiritualitás nélkül nem lehet a vallást átélni, megélni. Enélkül pedig megérteni sem lehet.
A szúfikat a Korán mély értelmezése és tanulmányozása, a keresztény misztikusokat meg a Biblia mély értelmezése és tanulmányozása nélkül nem lehet megérteni. Enélkül az ember csak a felszínt kapargatja, és azt hiszi Rúmiról, hogy milyen szép szerelmes verseket írt. Pedig valójában Rúmi Istenhez írta azokat a verseket, és Istennel való kapcsolatát mutatják be a versei.
(azért Rúmit említem, mert az USÁ-ban jelenleg van egy Rúmi kultusz, amely a reneszánszát éli, de sajnos teljesen félreértelmezik, és tévesen a világ egyik legnagyobb szerelmi költőjének tartják)
A sima muszlim és a szúfi között a különbség, hogy a sima muszlim megelégszik néhány gyakorlati vallási szabály betartásával (pl: napi 5 ima), addig egy szúfi a lelkével Isten közelségét keresi, és aszerint próbál meg élni, hogy erkölcsileg minél jobban megfeleljen Istennek.
Egy sima muszlim néhány gyakorlati szabály betartásával akar a halála után a Paradicsomba jutni, és az erkölcstelen dolgoktól a Pokoltól való félelem tartja vissza. Addig egy szúfi Isten közelségébe akar kerülni, és nem fél a Pokoltól, hanem egyedül attól fél, hogy nem fog sikerülnie Isten közelébe kerülnie, és Isten elfordul tőle. Egy szúfi számára még a Pokol is jobb, mint Isten hiányában, Istentől távol élni, úgy hogy Isten elfordult tőle.
(ez az amit a szaúdi wahhabiták nem tudnak megérteni, mert számukra nem létezik spiritualitás)