Előző írásomban fejtegettem épp, hogy - meglátásom szerint - a politikai paletta miként oszlik ilyen-olyan oldalakra, és hogy ennek miféle külsőségei figyelhetőek meg. Talán érdemes átfutni ismét, de kivonatosan ide is jegyezném: Minden világnézet lehet érdekes, konstruktív, vonzó, alkotó és elgondolkodtató. Csupán egyetlen egy politikai formációt nem látok ilyen szavakkal jellemezhetőnek, mert sem elvei, sem erkölcsi alapkövei nincsenek. Jól megfontolva a politikai formáció is erős túlzás, hiszen amögött valamilyen világnézeti meggyőződésnek kellene meghúzódnia, de itt inkább csak a cél és a módszerek felismerhetőek. Cél a hatalom, a módszer pedig mindegy, csak hatékony legyen. Magyarul: uralkodni akarnak, és ezért ha kell, hazudnak, ha kell, hamisítanak, de akár pincékben kínoznak, más esetekben nyílt utcán lövöldöznek is. Politikai elhelyezkedés, irányultság, meggyőződés, számukra ezek érthetetlen fogalmak. Talán nem is lehet őket rosszindulattal vádolni, hiszen ismerniük kellene ehhez azokat az erkölcsi normákat, melyek alapján jobb érzésű emberek elutasítják a megnyilvánulásaikat.
Az a másik, az a rohadt szemét, az a hazaáruló… Majd én úgyis jobban tudnám; itt a vég, mert nem én írom a törvényeket. Ellopta, letagadta, fasiszta volt, most is az, KISZ-es volt, meg párttag, besúgott, kollaborált, plagizált, és amúgy is bepisilt az óvodában. Leszámítva az utolsó, humornak szánt farkincát, ettől hangos minden nap a sajtó bármely formája. Sajnálatos, hogy eme kijelentések sok esetben helyénvalóak, ennél csak az sajnálatosabb, hogy amikor nem, a tényekre akkor sem sokan kíváncsiak.
Van ismerősöm, aki korábban a Jobbik sorait erősítette, de valamiért úgy döntött, hogy más úton kíván járni. Nem mesélte el a konkrét okot, az úr a pokolban is úr. Olyan ismerősöm is van, ki valaha a szocikban látta a lehetőséget, de Őszöd óta az összes bal-lib vezetőt a Dunába hajítaná. No persze, szélső jobb meg baloldal…
Korábban már kifejtettem, jobboldali, hazáját féltő, szerető, felelősséggel gondolkodó és cselekvő világnézet nem lehet szélsőséges. Pontosabban lehet, de az önpusztító, és nem káros a hazára nézve. A jobboldali gondolkodás mérlegel, hogy milyen következményekkel jár, amit tenni akar. Lehet bátor, tán fiatalosan megfontolatlan is, de nem ártana a földnek, melyen született. Ha mégis bekövetkezne, bűntudata lesz, köszörülné a csorbát, lehetőség szerint jóvá kívánja tenni a kárt, de semmiképp sem osztja az észt, hogy másoknak hogyan kell csinálni. Az igazi baloldali sem ostoba. Tudja, hogy csak az előállított javak oszthatóak, mert a hitelbe vett jólét megbosszulja magát. Amiért ők küzdenek, az az elosztások aránya, és nem a jövő felzabálása. A zöldek is az ország javát akarják, mint ahogyan a liberálisok is a más emberekkel szemben tanúsított toleranciát tartják fontosnak. Ezekkel csak az a baj, hogy nem mindig szemlélik komplexen a problémákat, de a jóhiszeműségüket nem tudnám kétségbe vonni.
A gond megint az elvakult hozzáállással van, mely elvtelen, céltudatos, közveszélyes és arrogáns. Ha zöld, akkor nem környezetvédő, hanem sötétzöld. Ha liberális, akkor nem toleráns, hanem anarchista. Nem jobboldali, hanem fasiszta, és nem baloldali, hanem bolsevik. Nekik semmi sem drága. Nincs hazájuk, csak laknak valahol, nincs népük, csak élnek valakik között. Politikai pártállásuk sem minden esetben stabil. Mindenhová beépülnek, és megpróbálnak az ismeretségből minél több hasznot húzni. Úgy határozzák meg magukat, ahogyan a tömeg éppen hallani szeretné, és úgy fordítják a köpönyeget, ahogyan az érdekeik diktálják.
Erkélymászók, zászlórablók, egyszer nácik, máskor bolsik, lusták, tehetségtelenek. Konszolidált társadalomban élhetetlen, életképtelen, elégedetlenkedést szító, jelentést diktáló, balhét kereső, fanatikus primitív banda. Sneider Tamás, aki most Jobbikos, Molnár Zsolt, ki éppen szoci, de valaha skinheadek voltak, no és Gaudi-Nagy Tamás, aki mellőzötté vált, ezért közterületen balhézik, olyan embereken vesz bosszút, kiknek a bokájáig sem érhet fel. Az egyik internaci, a násik nemzeti szoci. Vagy itt van rögtön a magyar Kohn Bendit, a szocik külvárosi tahója, aki a minap bejelentkezett az MSZP elnöki címére. Drukkolok, hogy teljesüljön ezirányú ambíciója. Részint, hogy itt maradjon, és ne szégyenítse ezt a szegény országot a faragatlanságával Brüsszelben, másrészt, hogy minősíthetetlen stílusával végérvényesen elássa a vörösök utolsó intézményesített örökségét. Hajrá Szanyi kapitány! Hajrá futóbolondok!
Fogarasi Miklós (FMJ)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.