Tudom, hogy nincsenek olyan kifinomult locsogástechnikai paneljeim, mint néhány idegesítően "társasági" ficsúrnak, de azért szeretném megérteni, hogy mégis mi a fenéről van szó. Lehetséges lenne, hogy csak nekem megy az idegeimre, amikor mindenféle látható értelem nélküli közhelypuffogtatás zajlik, valamiféle elvont "tudjuk miről van szó" témában?
Nem értem, hogy ha valakinek van valami mondanivalója, és azt közölni is szándékozik, akkor miért nem mondja? Mi értelme van olyan "bölcsességekbe" csomagolt utalgatásoknak, mint hogy a "fű bizony zöld", meg a "jégvirágnak nincs illata", meg a hasonló idióta mellébeszélések, ha csak nem az, hogy később a nyilvánvaló ostobaságot lehessen megmagyarázni, hogy azt nem is úgy gondolta, csak a hallgató félreértette.
Azt tudnám javasolni azoknak, akik a gyomruk túlmelegedésétől tartva járatják a szájukat, csak hogy önmagukon kívül a hangjukkal is töltsék a teret, hogy inkább nyalogassanak jégkockát. Így legalább az egyik felesleges dolog kivonódik a helyről, hátha betöltené azt valami hasznos.
Nehogy félreértés essen! Nem azzal van bajom, ha valaki hosszan, dadogva, elmélázva, esetleg kissé összeszedetlenül fejezi ki magát. Ha a mondanivalójának van értelme, vicces, aktuális, tehát tartalmas, szórakoztató, elgondolkodtató, informatív, akkor a forma másodlagos. Amitől a falra lehet mászni, az a céltalan locsogás. Csak azt szeretném egyszer megérteni, hogy miért van rá szükség? Milyen szerepet volt hivatott betölteni, mielőtt még idegesítő szófo***sá lényegült. Ezzel jelezték egymásnak az ősemberek, hogy jelen vannak, de még nincsenek gondolataik? Esetleg így tartották távol az éhes ragadozókat, vagy később az ellenségeiket? Hatékony lehetett. Én amikor ilyet hallok, akkor leginkább a futócipő és a kisbalta között válogatok, de minimum egy hosszútávgyaloglásra van szükségem. Nem értem, hogy ha valakinek annyira nincs helyén az önértékelése, hogy átlátszónak érzi magát folyamatos semmitbeszélés nélkül, miért nem fordul szakemberhez? Esetleg nem lehetne bevezetni valamiféle egyezményes igazolást, hogy nem azért kerülöm a társaságot, mert lenézem őket, vagy mindenkit utálnék? Számomra elég, ha egy ilyen tartalom nélküli szófelhőbodorító jelenik meg, és máris azonnali szükségét érzem egy metálkoncertnek.
Fogarasi Miklós ( F.M.J.)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.