Olvasgatom a médiát, mert tájékozódni azért csak kell. Épp nemrég beszélgettünk egy kisebb társaságban, hogy miből lehetséges a különféle médiumok olvasottsági adatai és a választási eredmények közötti különbség. A megfejtés nem volt mellbevágó. Még a nem egy oldalon álló, de gondolkodó emberek is tudják, hogy az értelmesebbek minden oldalról tájékozódnak, a szánalmasak meg csak a buborékukból. 

Eddig a történet nem bír hírértékkel, de épp beleszaladtam egyik kedvenc debilem legújabb öklendezésébe, és az jutott eszembe, hogy mégis miért kellene, vagy van-e egyáltalán értelmesnek tekinthető földlakó, aki az ilyen szennykupacokat komolyan veszi?

A cikk a mandíneren jelent meg. Link: https://mandiner.hu/sport/2023/11/uzenjuk-rossinak-mindenki-annak-szurkol-akinek-akar?utm_source=origo.hu&utm_medium=referral&utm_campaign=ott_a_04_n

Hogy az egészet szubjektív értelmezési keretembe helyezzem, el kell mondanom, hogy sosem érdekelt a foci. Kiskamasz koromban az alapján választottam magamnak focicsapatot, hogy melyikkel bosszantottam legjobban azt a srácot, akit leginkább rühelltem. Semmit sem tudtam a csapatról, nem is érdekelt, elég volt, hogy a utálatom tárgya epét hányt a gondolatától is. Az eszközök, így sok év távlatában megváltoztak, de a focihoz fűződő viszonyom szilárd maradt. Most sem mozgat meg, mint sport. No de számít ez? Tovább megyek, a sport úgy általában nem szívügyem. Nem érdekel, egészen más dolgok foglalkoztatnak. Na és, mit számít ez? "Mi sem szeretjük a magyar válogatottat és nem szurkolunk neki, amihez neki semmi köze." Mégis, kik azok a mi? Én sem ülök a TV elé, nem megyek meccsekre, mert nem érdekel. Na de hogy ne szurkolnék, hogy ne akarnám, a sikereiket, hogy ne drukkolnék, hogy a mieink úgy szerepeljenek, ahogyan szeretnének? Tudod mit te nyomoronc? A magad nevében beszélj, mert te nem a "mi" vagy, csak a saját nyomorult frusztrált árnyékod. 

Bartus László, a baloldal epegyára ismét öklendezett. "Üzenjük Rossinak". Pontosan kik? Mert én nem. Én akkor is tudom értékelni az eredményeit, ha amúgy az általában nem tartozik az érdeklődési körömbe. Ugye fáj Lacika? Fáj, ha valami több nálad? Sok lehet a szenvedésed, mert nálad alig van értéktelenebb dolog ezen a sárgolyón. Borzalmas lehet a kín, hogy valaki megtalálta a számításait itt Magyarországon, hogy állampolgár akar lenni ott, amit te legszívesebben elutasítani tudsz. Fáj, hogy van aki szerint érdemes itt élni és dolgozni, hogy ezen a helyen megbecsülik az értéket. Ebben neked nem lehet részed, ezt tudhatjuk, mert értéket nem hozol létre, a szemétkedés meg csak ott piacképes, ahol a selejtek tobzódnak. Ne üzenj te Rossinak semmit, legkevésbé a nevünkben! Nekem tetszik, ami a fociban történik. Nem azért mert szeretném, hanem pont, mert hidegen hagy, ezért tudom kellő távolságból objektíven szemlélni. Az érték az eredményekben van, és most vannak eredmények. Látom a könnyező boldog szemeket, a büszke szurkolókat, és azt mondom, hogy jobban megéri minden fociba öntött adóforint, mint az ellenzéki sajtóba pumpált akárhonnan jövő támogatás. A magyar focisták ugyanis értéket teremtenek, az együtt örülés, a közös büszkeség értékét, hogy ezeket a srácokat a nemzetünk termelte ki, egy tehetséges vezető ügyesen csapattá gyúrta, és dicsőséget hoznak. Azt hiszed a Rossi ostoba? Miért is? Mert látja a lehetőségeket ott, ahol a tehetségek végre lehetőségekhez jutnak? Értem én, számodra gyümölcsözőbb volt az a világ, amit az elvtársi rendszer kapcsolatai szerveztek valós érdemek nélkül. Hogy egy klasszikust idézzek: Hány hülye van még?