Naná, hogy a fiúlány/lányfiú kérdés, csak az aktualitás okán. Csak úgy néhány felvetés, ha esetleg igény lenne a gondolkodásra.

A vitatott boxoló ugye láthatóan férfi, miközben bizonyos vélemények szerint nő. Nem egy szokásos meghülyült eunuchról van szó, ez a szerencsétlen kivételesen tényleg egy biológiai nonszensz. Ha csak sportolni akarna, mert ugye azt lehet versenyzés nélkül is, senkit sem érdekelne. Ha mondjuk versenyezni is akarna, de olyan sportágban, ahol az adottságai miatt csak egyenlőtlenség van, és nem a versenytárs testi épségének veszélyeztetése, még mondhatnánk, hogy a világ hülyülésének újabb stádiuma. Ezt természetesen kellő biológiai ismeretek hiányában nem tudom hitelesen megállapítani, de azt tudom, hogy találkoztam már bajuszos nőkkel, akik egyáltalán nem örültek ennek a tulajdonságuknak. Volt, aki borotválkozott, volt aki próbálta büszkén viselni. Az emberiség túlnyomó része nem egy manöken típus, ettől még ember, és úgy is kell kezelni. Az emberséghez viszont hozzá tartozik, hogy gondolkodunk, van önismeretünk, és persze józan belátásunk. Ezt azért fontos rögzíteni, mert aszimmetrikus összecsapásokat a harctereken szoktak vívni, de azoknak nem az a célja, hogy az azonos képességűek összevessék a felkészültségüket, hanem a másik területének, erőforrásainak megszerzése, vagy a provokációk rendezése.

Na igen, itt jönne a józan belátás kérdése. Mert azt értem, hogy szerencsétlen sportolónak női nemi szervei vannak, és férfi testfelépítése, így biológiailag egy csapdában van, amiről nem tehet, na de az egészséges versenyző nők mennyire tehetnek róla, és vajon ez az esemény egy jótékonysági buli, vagy egy sportesemény? A sportnak elsősorban a sportszerűségről kellene szólnia, utána a győzelemről, vagy a dicsőségről.

Mindenesetre több kérdés is felvetődik.:

- Jól van-e szabályozva az Olimpián való részvétel lehetősége?

- Vajon sportszerű-e egy olyan sportoló, aki pontosan tudja, hogy genetikailag behozhatatlan előnnyel indul a versenytársaival szemben, mégis rajthoz áll?

- Vajon mit lehet könnyebben hamisítani? Személyi dokumentumokat, vagy kromoszómákat? A kérdés költői, a válaszban pedig benne van, hogy milyen hatással lenne a versengésre, ha a NOB első embere nem lenne teljesen idióta, vagy ilyen nyilvánvalóan megfizetett? Normális ember ugyanis nem gondolhatja komolyan, hogy a nőiségre az a bizonyíték, hogy az útlevelébe ez van írva. Talán elhinné az oroszlánról is, hogy házimacska?

- Ha már a degenerált érvelésekről van szó, a bunyós férfinő apja azt nyilatkozta, hogy az lesz a bizonyíték a "lánya" nőségére, ha megnyeri az olimpiát. Mert ugyebár egy nyerges Scania Aviaságára az a bizonyíték, hogy sokkal többet és nehezebbet tud elszállítani. Rohadt meleg lehet Algériában.  

- Ha sok "nem" létezik - ahogy a genderészek próbálják sulykolni -, akkor miért következik automatikusan, hogy ha valaki nem férfi, akkor feltétlenül nő? Na nem következik, akkor miért indulhat a nők között, ha láthatóan nem az?

- Talán azon is el lehetne gondolkodni, hogy azok a bizonyos gender-kutatások, amelyek dollár-százmilliókért zajlanak a világ vezető egyetemein, vajon miért nem tudnak épkézláb ötlettel előállni a problémát tekintve, amikor véletlenül nem egy elmebeteg képzelt falóval találják szembe magukat, aki csillárt akar szülni egy gumikacsától, hanem egy valódi nemi problémákkal megvert sportolóval? Társított kérdés, hogy ha elképzelésük sincs, akkor ezek pontosan mi a fenével töltötték eddig az időt, és hol van a pénz? Persze az is egy kutatási eredmény, ha bebizonyosodik a tévedés. Na de bebizonyosodott, vagy valójában nem gender-kutatást, hanem társadalomhergelést végeztek? Na persze ez is csak nagyon naivaknál és elmebetegéknél valódi kérdés, de a rend kedvéért azért fel kell tenni.

- Azt sem értem igazán, hogy a hölgyek miért álltak ki egyáltalán? Nincs bennük büszkeség? Én hagytam volna minden meccset játék nélkül elvinni, mert utána lett volna egy tisztességes rangsor, a sor elején egy nyeretlen, adottságaival visszaélő sportszerűtlen alakkal, aki nem mondhatja el magáról, hogy megküzdött az érméért. Semmiképp se legitimáltam volna egy ekkora szembeköpést a tisztességesen küzdő sportolókkal szemben.

Na és persze jogos lenne az a vád, hogy csupán kötözködök, ahelyett, hogy megoldást kínálnék. Nos akkor lássuk a szerintem elképzelhető megoldást, ami akár homogenizálhatja is a sportokat, és összevethetővé tenné az eredményeket.

Bár nem vagyok biológus, annyit tudok a témáról, hogy vannak nőkre és férfiakra jellemző biológiai tulajdonságok, mint például a kromoszómák, vagy - remélem jól használom - a biokémia, nemekre jellemző hormonokkal. Az elképzelés megértéséhez nem kell szakembernek lenni, nem is a konkrét megvalósításra tennék javaslatot, az legyen a szakemberek világa. Én műszaki ember vagyok, abból a világból hozok példát. 

Össze lehet vetni, hogy például egy tonna kavics, mekkora térfogattal rendelkezik, így nagyságrendileg mindegy, hogy tömeget vagy térfogatot használunk, mérhető és átszámítható a mennyiség. Olyan is van, hogy például milyen vastag vas, vagy beton áll ellen ugyan olyan igénybevételnek. Ami az egyik anyag esetében "X", a másikéban "Y", de a lényeg, hogy van átszámítási lehetőség, van alkalmazható szorzószám.

Sokáig sorolhatnám, de a biológiára visszatérve biztosan lehetne például a tesztoszteronszint alapján valamilyen súlyozási értéket meghatározni, hogy egy bizonyos érték az egyik nemnél adott súlycsoportban mekkorának felel meg a másik nemnél lévőnél. Például kiderülhetne, hogy egy 65 kg-os versenyző adott tesztoszteronszint esetén mondjuk a nőknél a 80 kg-os csoportba, a férfiaknál meg a 60 kg-osba indulhatna. Az egészséges genetikájú sportolóknál ez nem okozna gondot, a problémás esetek pedig esélyegyenlőséggel indulhatnának. Természetesen az esélyegyenlőséget a nők számára adná meg, mert valahogy olyasmivel nemigen találkozni, hogy egy sportoló nő létére férfiak tartaná magát, és ott is akarna versenyezni. Hogy-hogy nem, valahogy mindig a könnyebb megoldás felé mutatnak a tendenciák. Szinte érthetetlen.