HTML

Magán-galaxisom

Ezt a blogot önálló világnézetemből és a kézenfekvő logikai összefüggésekből adódó szubjektív világlátásom kifejezésére indítottam. Szeretném az élet jelenségeit a saját meglátásaim szerint bemutatni.

Naptár

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Kategóriák

Friss topikok

  • Reactor: Aránylag jó oldal, de hiányzik róla pár érvelési hiba, pl. az úgynevezett "sorozatgyilkosok érvelé... (2024.04.28. 15:27) Az érvelés hibái
  • Reactor: Whehe! Csodálom hogy még egyetlen kreacionista gyöpös se tévedt erre, hogy "nyaúúúú, a Big Bang eg... (2024.04.28. 15:18) A legelején
  • Reactor: Alapból a nyílt vasúti pályán szigorúan tilos nem odavaló személyeknek tartózkodni. Pont azért, me... (2024.04.28. 15:13) Elmagyarázom II.
  • F.M.J.: @littke: Nem vagyok idealista, nem hiszem, hogy ne lenne szükség katonai költségvetésre. Ugyan úgy... (2024.04.27. 20:47) Gyilkos paradigmák
  • F.M.J.: @gigabursch: Elég komolynak mondható karavános kapcsolattartás volt Európa, az arab világ és a táv... (2024.02.15. 13:12) A vagyonadó igazsága

2023.12.22. 11:09 F.M.J.

Kell fenyő a Karácsonyhoz?

 

Bárki számára elérhető források szerint a karácsonyi fenyőfa állítására és díszítésére várni kellett úgy másfél évezredet. Hazai vonatkozásban ez az esemény a 19. sz első felére tehető. Ezzel be is fejezném a történeti megközelítést, a lényeg, hogy részint nem eredeti kelléke a messiás eljövetele ünneplésének, viszont sokkal régebbi annál, mintsem hogy valamiféle kitalációnak tekintsük. Ez mára már hagyomány. Még azok számára is bír jelentéstartalommal, akik amúgy nem vallásosak, vagy legalábbis nem érzik lelki szükségletét a vallási ünnepek megtartásának. Örök dilemma modern világunk keresztény alapokon szerveződő része számára a fenyő anyagának mibenléte. Számomra pedig már a kérdés felvetése sem értelmezhető. Voltak ugyan olyan magyarázatpróbálkozások, hogy a műfenyő nem egy "kivégzett" gyerekfenyő, csupán egy megformázott műanyag, de elég sok sebből vérzik ez a "természetvédő" megközelítés.

kep_2023-12-22_105033518.png

https://easydekor.hu/uzlet/karacsonyfa-falmatrica/

Kezdhetnénk rögtön azzal, hogy vajon mekkora az ökológiai lábnyoma egy olyan dísztárgynak, amit Kínában gyártanak, majd jó kis pakuramotorokkal hajtott konténerhajókon szállítanak Európába? Talán megegyezhetünk, hogy elég nagy. Mondhatnánk erre, hogy a kivágott fenyő pedig a továbbiakban már nem lesz része a természeti körforgásnak, de nem lenne igaz. A természetes fenyő az ünnepek után kályhatöltelékké, távhővé, vagy komposzttá lényegül, tehát hasznosul, míg a pár használat után kidobott műfenyőből műanyaghulladék lesz, annak minden problémájával együtt.

A műanyag fenyő mellett szóló érvek között hallani, hogy a maiak már nagyon élethűek, és amúgy is csak szimbolikus. Ezen érdemes elgondolkodni. Mi a fenyő szimbolikájának lényege? A könnyen fellelhető és komolyanvehető források szerint a fenyő, mint némi túlzással szinte bárhol fellelhető örökzöld növény, mely ráadásul fa is, az örökkévaló életet szimbolizálja. Vagyis télen sem hullajtja el a lombját, egész évben megbízhatóan ugyanúgy néz ki, tehát örökké való. Magyarul, akkor végzi el a feladatát, ha él. Nos, a műanyag nem él, de még csak nem is élt soha. Hamis szimbólum. A természetes fenyő, még kivágva is sokáig él, mint ahogy vízbe téve a vágott virág is megőrzi még egy ideig a frissességét. Kisgyerekes családoknál szokott előfordulni, hogy nem bontják le a fát, amíg még megőrzi eredeti küllemét, és bizony olykor az még a februárt is megéri.

Van még a fenyősajnáló hitgyülekezet. Egészen abszurd indoklással próbálnak lebeszélni a természetes fáról. Persze az erdőből lopni, főleg üzletszerűen, egyáltalán nem helyes, nem is elegáns, legkevésbé környezettudatos, de ebben az esetben eltulajdonításról beszélünk, és annak van törvényi tényállása. Hagyjuk a rendőrökre! Azok a fák viszont, amik erre a célra lettek ültetve, soha nem is kelhettek volna ki a magjukból, ha nem lenne Karácsony. Ezek kivágása pont annyi kárt okoz, mint az anyáknapi szegfű, a halottaknapi krizantém, vagy a ballagási akármilyen virágok begyűjtése és értékesítése.

Idegenkedem a műanyag dolgoktól. A műanyag azokra az esetekre hasznos megoldás, amikor klasszisokkal megfelelőbb az alkalmazásuk, mint bármi másé. Például villanyvezeték szigetelésére. Szerszámok, szerszámgépek fogantyújának, kellően szilárd, de némi rugalmasságot is igénylő felhasználás esetén. Na de egy szimbolikus dísztárgynak, ami által épp a szimbolikáját veszíti el, nem is értem. 

Sosem volt műanyag fenyőm, de már sokfelé találkoztam vele, így megpróbáltam elképzelni saját használatban. Első lépés, hogy azzal, hogy nem igazi, elindulunk egy úton, amit a "pragmatikus" jelzővel lehet illetni. Ez még nem lenne tőlem távoli. Műszaki ember vagyok, a pragmatizmus a mindennapjaim része. Ha viszont már nem tartjuk fontosnak, hogy a fenyő fenyő legyen, elég, ha csak úgy néz ki, akkor lépjünk tovább! Fessünk a falra, vagy ragasszunk oda egy Karácsonyfa-posztert. Készíttesünk egy eltolható szekrényt, és amikor nem aktuális, egyszerűen toljuk elé. Ha nem akarjuk szekrénytologatással tölteni az időt, de amúgy van némi kreativitásunk, akkor készíthetünk egy áttetsző rolót. Ebben az esetben a falra egy sima fenyőfa képe kerül, ami elé vetítővászonként lehúzzuk a díszeket ábrázoló fóliát, és már fel is van díszítve. Aláteszünk egy doboz szaloncukrot, és már lehet is nassolni. Hogy mi fog elmaradni? Elmarad a fenyő kiválasztása, a talpalása, az elhelyezés, a díszítés. Nincs fenyőillat (legfeljebb spray formájában), de legfőképp elmarad mindezen előkészületeknek a hangulata. Lesz műkarácsonyunk műfenyővel, mélyfagyasztott karácsonyi kaláccsal. Már csak pár év, és elérhető lesz hétköznapi emberek számára is valamilyen holografikus kivetítő, ami mindezen műdíszleteket is szükségtelenné teszi. Csak bekapcsoljuk, kiválasztjuk az épp szimpatikus megjelenésűt az árának megfelelő repertoárból, és már lehet is nézni pár percig, mert hamarosan kezdődik valamelyik mélyműveltségű valóságshow. Régen azért mégis más volt.

 

Fogarasi Miklós  ( F.M.J. )

 

30 komment

Címkék: Társadalom Kritika


A bejegyzés trackback címe:

https://magan-galaxis.blog.hu/api/trackback/id/tr9718286445

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

littke 2023.12.22. 16:42:47

Az epuletben ahol lakunk, (Ottawa, Kanada) tilos fenyofat felallitani, Ami kar, mert ahogy irod, az az igazi. Ez a tuzveszely miatt van, mert a fak itt rovid ido alatt nagyon kiszaradnak, es akkor igen gyorsan felgyuladnak. Na es mint gyerekkoromban, gyertyat ez csillagszorot el se szabad kepzelni.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2023.12.22. 18:23:47

@littke: Ezt nem igazán értem. Azt igen, hogy mi az a gyorsan kiszáradás, meg azt is, hogy tűzveszély, csak kicsit nehezemre esik összerakni.

Ha az lenne betiltva, hogy pirotechnikát (gyertya, csillagszóró) alkalmazzanak zárt térben, mert adott körülmények között gyulladásveszélyes, az rendben van, de egy frissen kivágott fenyő mennyivel gyullad meg könnyebben szobahőmérsékleten nyiltláng, vagy sugárzás nélkül, mint mondjuk a kanapé, vagy a függöny, azt nehéz elképzelni. Ennyi erővel az újságolvasást is be lehetne tiltani, mert a papír is könnyen gyullad, bár nem tudjuk, hogy magától mitől tenné.

Számomra kissé érthetetlenek ezek a szabályok. Van rájuk valami értelmes magyarázat is?

gigabursch 2023.12.22. 20:40:33

Ami azt illeti, nálunk saját fenyő van.

Viszont:
"Kezdhetnénk rögtön azzal, hogy vajon mekkora az ökológiai lábnyoma egy olyan dísztárgynak, amit Kínában gyártanak, majd jó kis pakuramotorokkal hajtott konténerhajókon szállítanak Európába"

Itt azért több gond is van ezzel a népszerű gondolkodással.
Szóval a gyártási volumen és a beszállítói lánc sok esetben érdemben kisebb ökológiai lábnyomú, mint a diverz termelés és annak beszállítói lánca.

Pakura már évtizedek óta nincs.
Egyrészről mert szanaszét krakkolják és jutnak hozzá mindenféle spéci szénlácú CH-hoz, másrészt mert a benne lévő kén és miegymás fontos alapanyag.
Lásd 2014
www.imo.org/en/MediaCentre/PressBriefings/Pages/44-ECA-sulphur.aspx
2020
www.imo.org/en/MediaCentre/PressBriefings/pages/02-IMO-2020.aspx

Ugyanitt még lehet kalandozni...

littke 2023.12.22. 21:58:51

@F.M.J.: Ja nekem is tulzottnak tunik, es amig hazban laktunk mindig elo fank volt. De berhazakban es oroklakasokban be van tiltva.
A nagy hideg miatt a paratartalom csak 20^ tehat a fa gyorsan szarad. Mire a fat megveszed mar kb 1-2 hete kivagtak. A fat itt nem karacsonz este hanem hetekkel elobb felallitjak. Szval december vegere sokszor mar csontszaraz.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2023.12.23. 09:21:56

@gigabursch: "Ami azt illeti, nálunk saját fenyő van."
- Erre elég nagy tételben mertem volna fogadni :) .

"a gyártási volumen és a beszállítói lánc sok esetben érdemben kisebb ökológiai lábnyomú, mint a diverz termelés és annak beszállítói lánca."
- Az az érzésem, hogy ez a statisztikai adat valószínűleg kozmetikázott. Nem gondolnám hamisnak, de biztosan ki vannak belőle hagyva bizonyos tételek a meggyőzőbbség kedvéért. Olyasmikre gondolok, hogy mondjuk a diverz termelésnél beszámítják az előállítási és szállítási költségeket, valamint a humán költségeket, míg a kínai műfenyőnél csak a gyártási és Európába szállítási költségek szerepelnek. Persze ez vitatható, nem néztem utána, de elég sok esetben élnek az ilyen módszerekkel, hogy az jöjjön ki, amit igazolni akarnak. Ha viszont nem veszünk bele közgazdasági tételeket, mint munkabér, adótartalom, valutaárfolyam meg ilyesmi, csak a nyilvánvaló természetterheléssel foglalkozunk, elég nehéz elképzelni, hogy a műanyag előállítása bárhol is kevesebb energiával jár mit másutt, + szállítás a golyó másik felére, a boltokba való kiszállítást pedig figyelmen kívül hagyhatjuk, mert mindkettőt ki kell szállítani. Ezzel szemben a helyben növekvő fenyő a vetésen-palántázáson túl csak úgy nő a természet folyamatainak jóvoltából, majd kivágják és kész. Az ünnep elmúltával akár ki is dobhatod az erőbe, vagy az ártérre, környezettterhelés nélkül fog megszűnni, mert széthordják a természet szereplői.

"Pakura már évtizedek óta nincs."
- Lehet, hogy ma épp nincs, de pár éve még biztosan volt, mert akkor még dolgozott családtagom finomítóban, és hát ugye ez a kőolajfeldolgozás végterméke. Tényleg addig gyúrnak, amíg csak lehet, de egy idő után nem gazdaságos, meg kell az útépítésekhez is. Azt is valószínűsíthetjük, hogy még a nyáron is volt pakura, mert van néhány nosztalgia gőzmozdony amit evvel fűtenek. Gondolom azt sem raktári tartalékokból fedezik a módszerváltás előttről.

A linkeket megnéztem, de ott is van némi probléma. Ezek az előírások nem a világ minden hajójára vonatkoznak, csupán bizonyos területekre, és országokra. Az meg elég szembeötlő, hogy a Földközi-tenger nincs a felsorolásban, másrészt a legtöbb óceánjáró teherhajó Panamába van bejelentve, mert az ottani környezetvédelmi előírások úgy is teljesíthetőek, ha alig tesznek érte valamit.

@littke: Sosem jártam Kanadában, még a tengeren túl sem, de amiket írsz, elég abszurdnak tűnik. Tényleg nem akarom kritizálni más vidékek szokásait, végülis nekem mindegy, de akkor is kaotikusnak tűnik. Nekem innen úgy tűnik, hogy a Karácsony bagatelizálása történik elég ócska indokokkal. Ezt olyan dolgokból értelmezem, amiket írsz. A Karácsony dátuma elég jól ismerhető. miért kell hetekkel korábban a fát felállítani? Érem, hogy mert kiszárad hamar, de akkor miért nem 20-25 között vágják ki? A fásszárú növények egyáltalán nem száradnak olyan gyorsan, hogy jól időzített kivágással ne bírná ki jan. 6-ig. De lehetne még konténeres fában is gondolkodni, amiből az ünnep után fásítást rendeznek. Millió ötletem lenne, hogy miképp lehetne időben és méltósággal megemlékezni a Karácsonyról úgy, hogy semmilyen tűzveszélyességi kockázata ne legyen.

A tűzveszélyességről jutott még eszembe, hogy elég barátságtalan a tűzbiztos élettér. Mész, vakolat, kerámiaburolat, gresslap, beton, vas. Ami barátságos és otthonos, ott sok a fa, szőnyeg, függöny, padló, könyvek, fa bútorok. Nem egy frissen vágott, vagy konténeres fenyőtől lesz veszélyes egy ház, hanem a felelőtlen tűzhasználattól, a tűzhely fölé teregetett konyharuhától, az ágyban dohányzástól, a kandalló elé terített szőnyegtől, meg hasonlóktól.

littke 2023.12.23. 09:54:25

@F.M.J.: A fa korabbi felallitasa angolszasz itteni szokas. A hazak szerkezete fa. Szoval a tuz veszelye itt joval nagyobb.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2023.12.23. 10:24:36

@littke: Hát, ha ez a szokás, nekem tényleg mindegy, csupán nem értem. Most már azt a szokást sem, hogy korábban van fenyőállítás, mert ezek szerint nem praktikumról van szó, hanem hagyományról. Miért? Az a hagyomány, hogy az Advent már a fenyő alatt történik? Vagy valamilyen csillagálláshoz kapcsolódik, ami eltér a naptári időtől? Vagy ott a fenyőfa és a Karácsony két független dolog, ami időben átfedi egymást? Tényleg nem kötekedni akarok, csak megérteni. Azt hittem, hogy a Karácsony keresztény ünnep, ami a világon mindenütt ugyan azt jelenti, legfeljebb a részletei térnek el kisség, de mindenütt Szentestével kezdődik, és két napos ünnep, majd később Vízkeresztkor fabontással végződik.

A fából történő építkezés hagyománya kétféle szempont szerint figyelhető meg. Az egyik a hideg vidékeké, ahol rövid idő áll rendelkezésre fagyveszélyes építkezés céljára, így azt a rövid időt alapozásra szánják, a fa meg szegelhető akkor is, ha hullik a hó. A másik, amikor természeti népeknél a természeti viszonyok miatt (kártevők, viharkárok, áradások, egyéb építőanyag hiánya) nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget zárt életterek létesítésének, hiszen sok esetben még csak nem is alszanak az épületekben.

Ami a modern könnyűszerkezetes építkezést illeti, nem különösebben tűzveszélyesek ezek az épületek. Elég sok mérnöki fejlesztést vett igénybe, de az anyagok impregnálásától a tűzcsatornák megszüntetésén át a tűzmentes szigetelőanyagokik (üveggyapot, kőzetgyapot), a felületi burkolóanyagok tűzosztályozásáig (betonip, gipszkarton) mára már elég nehéz akár direkt is felgyújtani egy ilyen épületet. Az iparkamaránál voltam egy ilyen bemutatón már jó pár éve. Ott egy szaki elég komoly demonstrációt tartott. Egy sima könnyűszerkezetes faldarabot próbált gázlángsugárral (disznópörzsölőhöz hasonlítő, de valami komolyabb fúvókával ellátott) meggyújtani. A felület elszenesedett, de meg nem gyulladt. Amikor elvette a lángot, még az izzás is megszünt. Persze lehet, hogy az egy újabb technológia volt.

gigabursch 2023.12.23. 11:03:56

@F.M.J.:
A karácsonyfatelepek kb 2/3-a Zalában van.
Hogy miért jó ez, azt ne kérdezd, ettől még tény
Itt is egy fura beszállítói lánc van és ha neked - teszem azt - kb egymillió fával kell a piacot ellátnod (namost ez erős AS-szabvány szerinti becslés volt, mérnöki hasraütéssel -- AS: Ahogy Sikerül), ahhoz is kell termelői, könyvelési és logisztikai/szállítási kapacitás), nem beszélve arról, hogy ezt meg is kell venni, azaz diverzálni. Szerinted mekkora sor állna és várna, hogy "Végre! Jönnek a Karácsonyfák!". Aztán az emberi primitivitást már meg se próbáljuk inkább elképzelni. Így is van bőven tülekedés...
Az már egy másik kérdés, hogy illene a lábukat vízbe állítani és naponta lelocsolni őket, szállítani belocsolva és ponyva alatt, ha épp nem esik..., de ehhez mind a termelők, szállítók, mind a kereskedők nem nőttek fel.
De még ahhoz sem, hogy a kaukázusi jegenyfenyőt a nevén nevezzék, mert az analfabétizmus akkora, hogy egy latin nevet nem tudtak elolvasni rendesen az elmúlt kb három évtizedben (=> Abies noR_Dmanniana - nevét a cári Oroszország finn tudósáról, Alexander Nordmannról kapta, aki ott írta le a tudomány számára.)

Diverzifikáció és tömegtermelés:
Az vitathatatlan, hogy minden statisztika valahol meghekkelt.

Pakura:
Azt nem mondom, hogy nincs, de gyakorlatilag nincs. A maradék a gyógyszer és az élelmiszeripar kedvence, nem holmi eltüzelendő vacak.
Amúgy hozzá kell tenni, hogy már évtizedek óta a motorgyárak egyre és brutálisabban megkövetelik a kéntartalom csökkenését, mert ez nem egy VW Polo motor, amit kihajítok és egy 6-18 hengeres Wartsila, SKL, Cummins, Daewoo, Mitsubishi hajómotor bizony nem ilyen kategória. Üzemórái kb 98-99%-át névleges teljesítményen hajtja, a maradékba befér egy kis túlerő is és az itt alkalmazott acélok és egyebek nem rajonganak a kéntartalom elégéséből származó kénsav és kénessav roncsolásáért.
Az pedig csak erősen tisztított üzemanyaggal megy. A szénlánchossz az kb mindegy, de az egyéb cuccok jelenléte nagyon nem.
Mondjuk ezek a gépek (mert lassú járatúak) lényegesen kisebb koromképzéssel dolgoznak, mert van idő kiégni, az NOx is egész másképp alakul.
Ami még az árutonna-kilométert jelenti, nos itt kb a szállított áruk hajós mozgatása kiemelkedően hatékonyabb, mint bármelyik másik közlekedési ágé.
Persze minden nem oldható meg hajóval...
Még az átrakodás mindig is drága művelet volt.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2023.12.23. 12:45:13

@gigabursch: "A karácsonyfatelepek kb 2/3-a Zalában van."
- Ez részben nem volt ismeretlen info, bár a mértékén el vagyok csodálkozva. Mifelénk, ami nagyon nem Zala, elég sokan foglalkoznak fenyőfaneveléssel erre a célra. Amikor a csemeték elérik a piacképes méreteket, néhány év alatt eladják lábáról a fákat. Magam is ilyen helyeken szoktam beszerezni. Alkalmas időben, amikor nincs rossz idő, hideg, sár, ellátogat az ember, kiválasztja a megfelelőt, a tulaj tesz rá egy jelzést, de van, ahol táblázatban megjelöli, hogy melyik sor hanyadik fája, aztán amikor eljön az ideje, közvetlenül ünnep előtt gyakorlatilag 2-3 nap alatt mindenki megkapja a kiválasztott fáját. Január 6-án ugyan olyan mokány a fa, mint amikor bevitte az ember. Gondolom ezek a megoldások nem kerülnek be a statisztikába :) .

Az AS szabvány rendkívül rövid és velős szövegét elég jó ismerem, magam is szoktam alkalmazni. Nálam leginkább a felmérési műszerállások, sokszögvonalak, és szintezési kötőpontok kiválasztására szolgál, de ez a szabvány mellékleteiben szakterületspecifikusan bővebben van kifejtve :) .

"Abies noR_Dmanniana - nevét a cári Oroszország finn tudósáról, Alexander Nordmannról kapta, aki ott írta le a tudomány számára."
- Azt hiszem erre érdemes mondani, hogy érdemes értelmes diskurzusokat folytatni, mert mindig tanulhatunk valamit. Magamtól sosem néztem volna utána, nem is tudtam, hogy kellene. Fa tekinetében eléggé "utca embere" vagyok. Ennek megfelelően vannak amikből építünk, vannak termők, vannak díszek, és vannak fűtenivalók. Ma is okosabb lettem. Köszönöm!

Tengeri szállítás. Elég vaskos témakör, és én nem vagyok elég felkészült, de azért itt-ott olvastam ezt-azt. Valahol például azt, hogy olyan sűrű mocskokat égetnek el a konténerhajók motorjaiban, hogy azért kevernek hozzá gázolajat, hogy egyáltalán alkalmas legyen az égőtérbejuttatásra. ez nem egy blikk-kategóriás szórakoztatórovatban volt leírva, de sajnos nem jegyeztem fel a forrást, most jól jönne. Hasonló forrásból szereztem tudomást a panamai bejegyzés értelméről is. Amit írsz, arra lehet következtetni, hogy régi lehetett az információ.

Még a Kínai "fenyőkhöz" fűzném, hogy azért írtam a cikk elejére, mert ezt találtam a leggagyibb érvnek. Általában úgy van jól felépítve egy poszt, ha a gyenge érvektől haladunk a combosabbak felé, de legalábbis nekem ezek szoktak bejönni, ezért próbálok magam is így fogalmazni. Nem gondolom, hogy ennek döntő érvnek kellene lennie a fenyő vs. műfenyő vitában. A műanyagban az egész lényegének egy komoly részét látom elveszni.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2023.12.23. 13:55:54

Egyszerűen rondák a kidobott fák januárban. Ezért nem veszek.

gigabursch 2023.12.23. 14:22:20

@F.M.J.:
A manőver igény kivételével tengeren üzemben nehézolajat használnak, valóban sűrű, de ez már rég nem az, ami anno volt beltartalmában.
Folyamon csak gázolajat, ami egyezik a gépjárművek gázoljával.
A gázolaj is tág fogalom, a nehézolaj is, az ztóbbit hulladékhővel csőkígyókkal melegítik folyóssá.
A savas korróziót kerülni kell, az üzemi égésnek meg jónak kell lenni. Ennyi.

A tengeri hajók gépeinek termikus hatásfoka üti a 60%-ot bőven.

Amúgy a pakura "mellékterméke" az aszpirin is. Tudtad?

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2023.12.23. 15:38:22

@gigabursch: Manőverezéskor miért kell más lötyi a motornak?

A folyami hajók hajtóanyagáról nem voltak kétségeim. A motort is hosszúlöketű, alacsonyfordulatú dieselnek tudom elképzelni, mert az bírja tovább, mint a világ vége. A túl nagy hajócsavarfordulat is csak kavitációkeltésre jó, kerülendő: Hasznosabb a nagyobb felületű és állásszögű lassabban forgó hajócsavar. Úgy tudom, a folyami hajóknál közvetlen hajtás van. Ez igaz?

"Amúgy a pakura "mellékterméke" az aszpirin is."
- Nem tudtam. Mivel beteg sem nagyon szoktam lenni, meg amúgy sem eszek bogyókat, így az aszpirin nálam csak egy vicc egyik szereplője.
Férj: Drágám, hoztam az aszpirinedet, meg egy pohár vizet.
Feleség: Minek? Nem fáj a fejem.
Férj: Tényleg? Akkor prütykölünk?

gigabursch 2023.12.26. 14:21:59

@F.M.J.:
A válasz roppant kézenfekvő.
A manőverező motor nem jár folyamatosan, nincs az a hőtermelése, hogy a nehézolaj viszkotitása alacsony maradjon, ergo reális a veszély, hogy beledermed a vezetékekbe, szivattyúkba, szelepekbe.
Szóval elég kellemetlen, ha "befagy" a motor.

gigabursch 2023.12.26. 14:25:23

@F.M.J.:
Karácsonyfatelepek:
A zalai klíma igényli a legkevesebb nyári öntözést. Alighanem ez az ok.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2023.12.26. 20:43:21

@gigabursch: Valamiért azt hittem, hogy a manőverezés a kormánylapát elfordításán kívül a hajócsavarok tengelyének elfordításával történik, ezért hangzott meglepően. Úgy hogy ez egy külön motor, már érthető.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2023.12.26. 20:48:25

@gigabursch: Én elfogadom, arrafelé a legmelegebb nyári időszakban is ködösek a reggelek, de talán a zempléni sem sokban különbözik. Gondolom a talajszerkezet is sokat számít.

gigabursch 2023.12.26. 22:36:01

@F.M.J.:
Csak a zempléni résztől messzebb vannak a mediterrán ciklonok is.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2023.12.26. 22:58:58

@gigabursch: Erre nem gondoltam. Ma is tanultam valamit. Köszönöm!

gigabursch 2023.12.28. 09:25:30

@F.M.J.:
Hányszor hallottad, hogy hajóvonták, később hajókaravánok talalkozása tilos...?
Egy hajózóút-szűkületben be kell várni a másikat, ami percek vagy akár fél óra is lehet.
Egy zsilpnél szintén lecsökken a géperő, majd le is áll a gép.
Hamar megvan a káosz az üzemanyag-ellátásban.
Ezek mind a manőverek részei, akárcsak a bárkák vagy uszályok fel és lecsatolásai, szükség szerinti megfordulások, horgonyvetés, az ún. ködállás, lassítás, stb.
Vagy egy előfogatolás,részleges átrakodás a kisvíz miatt (siftelés) ugyanúgy.
Vagy pl az, hogy Budapesten nem használhatnak egész erőt. Újpesttől Hárosig lehűlne a nafta.

Dettó tengereknél:
Apály-dagály várás, révkalaúz felvétel, egymás bevárása, kritikus szorosok meghajózása (Dél-kelet Ázsia bőven érintett), de egy Panama is ilyen sztori.
Manőver koncentráció.
Nem beszélve egy tájfun levárásra egy sziget hullámárnyékában.
Ismerek ilyen magyar kapitányt, aki VHCS (very high container ship => olyan 4000 TEU-s hajó) kellett, hogy versenyt fusson az idővel, mert a "tájfun szemét" nem baj, ha 6-8 méterrel alacsonyabb hullámokkal nézegeti meg. (G.B.) Túlerő, aztán szötymörgés.

Egy szó mint száz, lassan ugyanazt a dízelt kapják, mint az autók, de a jelenlegi eltérés sem sok. Főleg az ún szennyezők kérdésében.

A szomorú az az, hogy - és ez nagyon jellemző idehaza -, hogy rég (több évtizede) lejárt szavatosságú ismeretek fogjai vagyunk országosan és aki ellentmond, a valósággal szembesíti a hangos többséget, az hamarabb kerül rendszerint lehülyézésre, semmint, hogy utánajárnának a hangoskodók - tisztelet a kivételnek.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2023.12.28. 10:35:21

@gigabursch: Nos ezen a felületen nem szokás a tudást fikázni, nyugodtan hozd, szívesen olvasom!!!

Valamiért azt hittem, hogy azoknak a hajóút szűkületeknek a forgalomirányítása leginkább egy kétdimenziós légi irányításra hasonlít. Persze régen nyilván más volt, de a rádioforgalmazás sem mondható mai találmánynak, az adó-vevő tornyok erősek is meg lehetnek elég sűrűn is, ezért azt hittem, hogy a mindenféle járműveket már ideje korán különféle sebességalkalmazásra utasít egy forgalomirányító diszpécser, és így éri el, hogy amikor egy hajó elér egy ilyen problémás szakaszt, épp áthajózhasson rajta és ne kelljen várakoznia.
Na ez az elképzelésem is megdőlt, pedig milyen jól hangzott.

Azért még egyvalamit elárulhatnál. Ezek a motorok annyira hibridek, hogy egy viszonylag széles skálán belül bármit megesznek, és csupán az aktuális alkalmazás határozza meg, hogy épp mit, vagy léteznek külön manőverező hajtómotorok, amiket ugyan annak a hajócsavartengelynek a hajtására használnak, és valamiféle tengelykapcsoló szerkezettel választják ki, hogy mikor melyik motor dolgozzon?

gigabursch 2023.12.28. 16:45:44

@F.M.J.:
A nagy hajógépek fix tengelykapcsolásúak, nem menetváltósak.
Esetleg egy áthajtás van rajta, mellyel a hajócsavar tengelyét a motor tengelyéhez képest feljebb vagy lejjebb helyezik el, azért hogy optimális helyen legyen mind a kettő, illetve a támcsapágy helyzete és az ott ébredő erők ne befolyásolják véletlenül se a motor főtengelyét.

Amúgy erről egy másik blog másik bejegyzésben volt már szó:
furdancs.blog.hu/2019/03/25/rta96-c_egy_gigantikus_hajomotor
engedelmelmeddel belinkelem.

Amúgy a dízelüzem sokmindent elbír tüzelőanyagként, lásd egyes tankmotorok vagy régi mercik és traktorok.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2023.12.28. 21:10:07

@gigabursch: Köszönöm a linket, nagyon érdekes cikk. Sajnos nem tudtam teljesen megnyitni. A szöveg megvan, a második video is, de az első, és a képek nem jelentek meg. Próbáltam másik böngészővel is, de sikertelen. Talán majd holnap a melóhelyen, ott spiclirendszer (gugli) van, talán az nem akadályoz.

"a dízelüzem sokmindent elbír tüzelőanyagként"
- Igen, tudom, csak nem gondoltam volna, hogy ilyen sokmindent. Féltve őrzöm ősöreg 1,6 D passatom motorját. Ha majd egyszer nagyon ráérek, abból fogok kerti járgányt csinálni a 8000-es telkemre. Az elmegy a leszűrt hasznát étolajjal is. Én ugyan ilyesmivel nem mérgezem magam, inkább zsírt használunk, de akárhonnan beszerezhető még akkor is, ha a zöldtúltengés jegyében már sehol sem lesz kapható diesel olaj.

gigabursch 2024.01.19. 13:09:40

Egy tanulságos ábra A fajlagos fogyasztásról (CO2 kibocsátásról), ún. árutonna-kilométerben:
forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166190730&t=9011160

gigabursch 2024.01.22. 16:08:02

@gigabursch:
No, még egy kis kiegészítés, belvízi áruszállításra vonatkoztatva:

forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166207754&t=9011160

Beszédes...

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2024.01.22. 17:34:30

@gigabursch: Elég meggyőző.
Én úgy tudtam, hogy a vasúti szállítás a közútihoz képest az ábrán mutatottnál jelentősen hatékonyabb. Feltételezem az kiterhelt állaptra vonatkozik, ez meg statisztikai, vagyis a vonatok nincsenek optimálisan használva., míg a teherautókat lehetőség szerint oda-visza irányra ellátják vinnivalóval.

gigabursch 2024.01.22. 19:01:53

@F.M.J.:
Biztos van valami statisztikai simítás.

gigabursch 2024.01.22. 20:31:50

@F.M.J.: @gigabursch:
Ezeket a statisztikákat szeretik eléggé lecsupaszítani és nem gondolnám, hogy a ki/be rakodások, átrakodások energia és időigényét (intermodáció), köztes raktározást kellően alaposan ÉS(!) egyezményesen beleszámolnák.

gigabursch 2024.01.22. 20:35:16

@gigabursch:
No és persze a szállítópályák fenntartása az mindig jól el van dugva valahol.
Idő, eszköz, ember, pénz.
Ezek egyezményes kivetítése sehol nincs meg, mint mondjuk egy autó fogyasztáshoz való wltp ciklus. Ami lehet jó, lehet hibás, lehet korrigálandó, de legalább van.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2024.01.23. 08:43:09

@gigabursch: Nagy valószínűséggel nem fogunk tudni objektív eredményt hírdetni.

Olyan tényezők vannak figyelmen kívül hagyva, amik akár alapjaiban fordíthatják feje tetejére az egész statisztikát.

Ha egy közúton keletkezik néhány kósza kátyu, hát kikerüljük, de ha kitörik a sínből egy darab, akkor senki nem megy sehova, tehát a vasút készenléti/beavatkozási szükséglete növeli az üzemeltetési költségeket. Gondolom ez az élet/közlekedés/szállítmányozás minden más területéről is elmondható.

Egyik kedvenc témám, amikor el vannak ájulva a modern autók kibocsátási adataitól, meg hogy mennyivel tisztább,. mint egy 25 éves járgány. Aztán ha megnézzük a valóság szemüvegén keresztül, akkor rájövünk, hogy egy régi járgány néhány kósza kivételtől eltekintve oda megy, ahova a gazdája akar, tehát hasznos kilométereket fut. Evvel ellentétben a modern kocsit el kell vinni informatikushoz, szexológushoz, urológushoz, állapotfelmérésre, diagnosztikára, miegymásra, mire a végén csak eljut a szerlőhöz is, hogy odébb piszáljon valamit, amit egy régin is megcsinált, csak előtte nem lett karácsonyfa a műszerfal, meg nem kell utólagos törléseket végezni, amihez szoftverek kellenek, ami meg ugye drágítja az egészet. Azért érdekelne, ha ezeknek a csodakocsiknak a csodakibocsátásait nem kilóméterarányban határoznák meg, hanem csak a hasznos futásra vetítenék az összes bezabált üzemanyagot, meg az összkibocsátást, és még nem is szóltam az anyagiakról, akkor is olyan csodajószágok lennének, vagy kiderülne, hogy csupán szemfényvesztés az egész?

gigabursch 2024.01.23. 13:03:39

@F.M.J.:
Nem tudok vitázni...
:-)

Nincs min...
süti beállítások módosítása